Forró-Bathó Eszter-Anna: Elefántporcelán

Elefántporcelán. 

Kívül erős, szilárd alkat. 

De roppanástól való félelme 

Sose nyer nyugalmat. 

Meg nem formált szíve 

Csendben, lassanként megreped. 

Az út, mely vár rá, tökéletes. 

Szeme fénye mégis fájó. 

Lélek nélküli lelkében 

Egyetlen ékszer. Én. A nagyravágyó. 

Első lépés/én, határozott. Vége.

Ekkor kezdett repedezni az elefántporcelán szíve. 

Fújjad, üssed, verjed, dobjad! 

Dobjad ki az em-lékét!

Akard, szorítsd, szeresd, titkold! 

Titkold szerelmed! Ragyogó szemét. 

Biztasd, ösztökéld a jóra, 

Ne hallgasson ékszered a hamis szóra!

Összetörik a szíved, elefántporcelán. 

Elefántporc elán. -el láng. Elefántpor celán. -Cellám. 

Börtönödbe zártad magad, és börtönödbe zársz, 

De most még mindig rám vársz. 

Elefántporcelán. Kívül erős, szilárd alkat, 

De lelkének gyöngye nem lel többé nyugalmat. 

Nem lelek többé nyugalmat. Nyug-almot.