FT-felmérés: nem lesz elég az EKB mennyiségi enyhítése a gazdaság felélesztéséhez
Nem lesz elégséges az euróövezeti gazdaság felélesztéséhez az sem, ha az eurójegybank (EKB) szuverén adósságot is érintő nagyarányú mennyiségi enyhítésbe kezd az idén – jósolta a Financial Times nemzetközi felmérésébe bevont közgazdászok nagy többsége.
Nem lesz elégséges az euróövezeti gazdaság felélesztéséhez az sem, ha az eurójegybank (EKB) szuverén adósságot is érintő nagyarányú mennyiségi enyhítésbe kezd az idén – jósolta a Financial Times nemzetközi felmérésébe bevont közgazdászok nagy többsége.
A londoni gazdasági napilap 32 euróövezeti elemzőt kérdezett az EKB várható monetáris lépéseiről és azok valószínű hatásairól.
A felmérés hétfőn ismertetett eredményei szerint a szakemberek közül 26 számít arra, hogy az EKB az idén mennyiségi enyhítési ciklusba kezd. A legtöbben 500 milliárd eurós eszközvásárlási programot várnak, de akadt olyan elemző, aki elképzelhetőnek tartott 1000 milliárd euró értékű kötvényvásárlást is az EKB részéről.
Az euróövezeti gazdaságot azonban a megkérdezettek többsége szerint ez sem élénkítené érdemben: a prognózisok zöme 1 százalék körüli idei GDP-növekedéssel számol, de a felmérésbe bevont elemzők között volt olyan, aki mindössze 0,5 százalékos növekedést jósolt az euróövezetben 2015-re.
Jörg Krämer, a Commerzbank főközgazdásza szerint az EKB mennyiségi enyhítési ciklusa annyit elérhet, hogy csökkenti az állampapírok hozamait, és ez jól jöhet az olyan eladósodott gazdaságoknak, mint például Olaszország. Krämer szerint azonban az euróövezeti növekedés és az infláció óhatatlanul alacsony az euróövezeti adósságbuborék kipukkadása miatt, és ezen a mennyiségi enyhítés sem segít.
Carsten Brzeski, az ING DiBa bank elemzője a Financial Times körkérdésére válaszolva úgy fogalmazott, hogy a mennyiségi enyhítés nem kínál gyógyírt az euróövezet minden problémájára. Brzeski szerint a legnagyobb gond az euróövezeti gazdaság keresleti oldalán mutatkozik, ezért az EKB mennyiségi enyhítési ciklusa akkor lehet hatékony, ha azzal egy időben az eurógazdaságok kormányainak megengedik, hogy költségvetési forrásokból finanszírozott – vagyis deficitnövelő – beruházási programokba fogjanak. Az ING DiBa szakértője szerint azonban ez kétséges.
Több szakértő szerint az EKB mennyiségi enyhítési programja az euró gyengítését – és így az euróövezeti országok külső versenyképességének javítását – mindenképpen el fogja érni, de a felmérésbe bevont közgazdászok nagy többsége azt valószínűtlennek nevezte, hogy az euró az idén az 1:1-es árfolyamparitásig gyengülne a dollárhoz képest. A válaszadók zöme arra számít, hogy az euró 1,10 dollárig gyengülhet 2015-ben.
Az euró hétfőn 1,19-1,20 dollár körül mozgott a londoni kereskedésben.
A Financial Times által kérdezett elemzők mindegyike arra számít, hogy az euróövezet az idén legalább egy időre deflációba süllyed, elsősorban a gyenge kereslet és a zuhanó olajárak együttes hatásaként, de az előrejelzések között akadt több olyan is, amelyik 2015 egészére negatív átlagos inflációt valószínűsített a valutaunióban. Ezek a prognózisok a fogyasztói árak 0,5-1 százalék közötti idei visszaesését jósolják, de az egész éves deflációt nem váró elemzők közül is sokan legfeljebb zéró és néhány tizedszázalék közötti inflációval számolnak 2015-re az euróövezetben.
Nagy londoni elemzőházak már a Financial Times felmérése előtt felhívták a figyelmet az euróövezeti defláció egyre súlyosabb kockázatára és az ezzel járó recessziós veszélyre.
Az egyik legtekintélyesebb citybeli elemzőcég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) közgazdászai erről összeállított legutóbbi elemzésükben kiemelték, hogy az EKB 2 százalékos inflációs célja csaknem hétszeresen haladja meg az euróövezet jelenlegi inflációját, ráadásul a tipikus euróövezeti fogyasztói termékkosár súlyozott átlagán belül jó néhány termék fogyasztói ára valójában már csökken éves összevetésben.
Ebben benne van annak a lehetősége, hogy hirtelen beindul egy lefelé pörgő spirál: az árak esése ugyanis a háztartásokat a fogyasztási kiadások halasztására késztetheti a még további áreséshez fűződő várakozások miatt. A halasztott fogyasztásban megmutatkozó deflációs várakozás önmagát teljesíti be, és ez az egyre folytatódó körforgás húzza magával lefelé a nemzetgazdasági szintű keresletet, így a gazdasági növekedést is – hangsúlyozták a CEBR londoni közgazdászai.
