Függőséghez vezethet a magzatként kapott nikotin
A dohányfüst úgy hat a patkánymagzatok agyfejlődésére, hogy a kifejlett állatok nagyobb valószínűséggel válnak függő személyiséggé – derítette ki egy amerikai kutatás.
A dohányfüst úgy hat a patkánymagzatok agyfejlődésére, hogy a kifejlett állatok nagyobb valószínűséggel válnak függő személyiséggé – derítette ki egy amerikai kutatás.
A nikotin hatására növekszik az étvágyat fokozó agysejtek termelődése, ez pedig később a cigaretta, az alkohol és a zsíros ételek túlzott fogyasztásához vezet – idézte a Nature tudományos portál a Journal of Neuroscience című szaklapban megjelent tanulmányt.
Ismeretes, hogy a várandósság alatti dohányzás változást idéz elő a magzati agyfejlődésben, növeli a koraszülés, az alacsony születési súly és a vetélés kockázatát. Dohányzó anya gyermeke nagyobb valószínűséggel lesz serdülőként, majd felnőttként cigaretta-, illetve alkoholfüggő is, ám nem volt világos, pontosan miért. A hatásmechanizmus feltárása céljából a New York-i Rockefeller Egyetem viselkedési neurobiológusa, Sarah Leibowith és kutatócsoportja vemhes patkányanyákba injekciózott olyan mennyiségű nikotint, amennyi egy várandós nő szervezetébe jutna, ha napi egy cigarettát szívna el. Ezután megvizsgálták a patkányutódok agyát és későbbi viselkedését.
Azt fedezték fel, hogy nikotin hatására az agy két területén, az úgynevezett amigdalában és a hipotalamuszban fokozódott bizonyos specifikus idegsejtek termelődése. Ezek a sejtek állítják elő azokat a hormonokat, amelyek növelik az étvágyat és a táplálékbevitel mennyiségét.
A nikotint kapó patkánymagzatoknál több ilyen idegsejtet és magasabb hormonszintet is találtak, mint a nikotinnal nem találkozó egyedeknél. A dohány hosszú távon befolyásolta az állatok viselkedését. Serdülő korukban nemcsak több nikotinhoz igyekeztek jutni, de több zsíros ételt és alkoholt is fogyasztottak.
„Ezek a speciális hormonok fokozzák a táplálékbevitelt, ám azt fedeztük fel, hogy a drogok fogyasztására is ösztönöznek, és a függőséget elősegítő agyi jutalmazási folyamatokat is támogatják” – magyarázta Leibowitz.
Hozzátette, a várandósságuk alatt cigarettázó anyák gyermekei nagyobb eséllyel lesznek maguk is dohányosok serdülő-, majd felnőttkorukban. Felfedezésük lehet az összefüggés egyik magyarázata.
A várandósság alatt használt nikotintapasz és e-cigaretta ugyanilyen következményekkel járhat. „Ugyanolyan mennyiségű nikotin éri az agyat és módosítja a magzati idegsejtek fejlődését, ha dohányzással, tapasszal, vagy mint kísérletünkben, bőr alá adott injekcióval jut be a szer a várandós testébe” – fűzte hozzá Leibowitz.
A kutatócsoport egy korábbi munkájában kimutatta, hogy a vemhesség alatt zsíros táplálékot és alkoholt kapó patkányok utódai később nagy eséllyel vitték túlzásba ezeknek az ételeknek-italoknak a fogyasztását. „Tanulmányunkkal azt bizonyítottuk, hogy a méhen belüli idegfejlődés igen érzékeny ezekre az anyagokra, és mindegyik arra ösztönzi az utódot, hogy felnőve túl sokat fogyasszon belőlük, vagy akár függővé is váljon tőlük” – állapította meg Leibowitz.
A kutatócsoport jelenleg a nikotin, a zsír és az alkohol hatásait hasonlítja össze, hogy pontosabb információkra tegyen szert a folyamatról. Azt is vizsgálják, hogyan lehet ezeknek az anyagoknak a magzatot ért hatását semlegesíteni, hogy megelőzzék a későbbi függőséget vagy elhízást.
