Gémfélék családja

A daru kivételével az összes ilyen nagy termetű, hosszú  nyakú, hosszú csőrű madár – és rokonságuk – ehhez a rendhez tartozik, amelynek élete a vízhez kötődik. Erős, tőr alakú csőrüket úgy használják a vadászatnál, mint valami csipeszt vagy szigonyt.

Bölömbika (Botaurus stellaris)

Rejtett életet él. Néha éjjel a terjedelmes nádasból felhangzik különös hangja, erre mondja a nép: „bőg a nád bikája”. 76 cm. Nádas mocsarak nagy termetű, barna színű gémfaja. Tollazata sűrűn pettyezett és sávozott. Erős lába sárgászöld. Veszélyt sejtve csőrét merőlegesen feltartja, testét kinyújtja. Járkálás közben lelapul, a fejét behúzza. A röpte lassú, esetlen. Behúzott nyakkal repül. Rövid, kerek szárnyán repüléskor jól látszik a fekete és barna sávozás. Általában alkonyatkor mozog, napközben a nádas sűrűjében rejtőzködik. Közelről azt is halljuk, hogy a csőrét többször összeveri, a belélegzése halk hangot ad, ezt követi a tompa bömbölés, amelyet a felfújt tápcsatorna felerősít. Régen azt hitték, hogy a bölömbika hangadás közben csőrét a vízbe dugja. A buffogó hangot szájjal is elég jól lehet utánozni. Magányosan költ a nádasban. A hímek sem a kotlásban, sem a fiókák felnevelésében nem vesznek részt. Egyes hímek többnejűségben élnek. Amikor észreveszi, hogy felfedezték, megdermed, mint egy karó. A száraz nádak halmazában felismerhetetlen. Magyarországon rendszeresen költ. Enyhe teleken nem vonul messzire. 

Nagysága révén helyt kapott Móra Ferenc híres versében, A cinege cipője címűben. Az író-költő a szegény ki cinegéről a nagyméretű alföldi madarakra irányítja a figyelmünket. A daru, a gólya és a bölömbika idejében melegebb vidékre vonul, így aztán nem szenved a hidegtől, mint a télire nálunk maradó törékeny kis cinke. A negyedik szakasztól így hangzik a dal:

1. Azt mondja a varga,

nem ér ő most arra,

mert ő most a csizmát

nagy uraknak varrja.

 

2. Darunak, gólyának,

a bölömbikának,

kár, kár, kár, nem ilyen

akárki fiának!

 

3. Daru is, gólya is,

a bölömbika is,

útra kelt azóta

a búbos banka is.

 

4. Csak a cinegének

szomorú az ének: 

nincsen cipőcskéje

máig se szegénynek.

Üstökösgém (Areola ralloides) 

Kisebb az előbbinél. A színe okkersárga, de csak amikor áll. Felrepülés után fehérnek látszik. A dísztollai feltűnően szépek. A tarkójáról csinos, hosszú, sötét szegélyű tollak erednek. Hazája Elő-Ázsia, Afrika, Madagaszkár és Dél-Európa változatos növényzettel borított, nedves lápjai. Rovarokkal, halakkal és békákkal táplálkozik.

Kék gém (Florida caerulea)

A testhossza 70 cm. Fiatal korában teljesen fehér, kifejlett korában szürkéskék, nyakán és fején sötét bíborosbarna. Otthon érzi magát a tavak, mocsarak és ingoványok táján. Kubában ellátogat a parkok dísztavaira is.

Zöld gém (Butarides virescens)

50 cm hosszú. Összekuporodó tartása miatt kisebbnek tűnik. A hátoldala zöld, helyenként fémes csillogású, a nyakának oldala rőtesbarna, a hasa barnásszürke. Mindenféle víz mellett előfordulhat. A fészkét sok esetben a víztől távol, a száraz szavannákon, néha gyümölcsfák ágaira rakja. Kubában számos vidéken lehet látni.

 

 

Összeállította: Márton Béla