Gernyeszeg

„Hazaköltöztek” a körtvélyfáji diákok

Gyermekzsongás a megújult iskolában

A körtvélyfáji általános iskola tavalyi végzőseinek örömére 2024 májusában újra megnyitotta kapuit a megszépült és tágasabbá vált tanintézet, így – a felújítási munkálatok alatt Gernyeszegre ingázó – nyolcadikosok búcsúztatóját már diákéveik megszokott helyszínén tarthatták. Kolcsár Gyula negyedik mandátumát töltő polgármester múlt csütörtöki látogatásunkkor az iskola átadását említette elsőként a múlt év jelentősebb történései közül.

Amint arról korábban is beszámoltunk, az iskolafelújítás és -bővítés 2022 januárjában kezdődött a regionális operatív programon keresztül nyert támogatásból. A munkálat során az épület belső szerkezetét is megbontották és átalakították, így a tanintézet egészen új, korszerű arculatot kapott. A felújítás idejére a felső tagozatos diákokat a községközponti tanintézetbe költöztették, az elemisták pedig a falujukban maradtak: egy részük a körtvélyfáji régi, visszaszolgáltatott óvodaépületbe került, a többiek az új napköziben, illetve az iskola használható részében kaptak helyet. 

Mivel az eredeti kivitelező nem teljesítette kötelezettségeit, újra meg kellett hirdetni a versenytárgyalást, így a munkálat a tervezettnél tovább tartott, de megérte várni, hiszen a település diákjai most már egészen modern körülmények között tanulhatnak, amilyeneket nem egy városi tanintézet is megirigyelhetne. 

A megújult, korszerű oktatási térben a múltnak is megvan a méltó helye, emléktábla őrzi a hajdani intézményvezetők nevét, a tovatűnt évtizedek diákéletéről pedig megannyi fotó mesél. Ezeket vettük szemügyre, mielőtt beléptünk volna Kolcsár Blanka tanítónő harmadik osztályába, ahol a déli órákban még javában zajlott az élet. Érkezésünkre izgalom lett úrrá a gyerekseregen, fotós kollégám láttán az egyik nebuló meg is jegyezte: „Híresek leszünk!” A pedagógustól megtudtuk, hogy Körtvélyfája tanintézeteihez összesen 231 gyerek tartozik, közülük 55-en óvodások, 90-en az alsó tagozatra, 86-an 5–8. osztályba járnak. A megfelelő gyermeklétszámnak köszönhetően nem kellett összevonni az osztályokat.

Kolcsár Gyula polgármester arról tájékoztatott, hogy az önkormányzat újabb hasonló munkálatra készül, a Közép-romániai régiófejlesztési ügynökséghez nyújtottak be pályázatot a gernyeszegi Teleki Domokos Általános Iskola teljes felújítására. A tetőtér beépítését és multifunkcionális térré alakítását, valamint az oktatási felszerelések cseréjét is magába foglaló beruházás értéke hárommillió euró. A helyszínelés megtörtént, a pályázat kiértékelése még várat magára, mindenesetre bíznak a sikerben. 

Felső tagozatos magyar oktatás a községközponti és a körtvélyfáji tanintézet mellett Erdőcsinádon is van, ide hozzák be iskolabusszal a marosjárai és az illyei diákokat is. A péterlakiak Körtvélyfáján, a marostelekiek és a nagy- meg kisszederjesiek Gernyeszegen tanulnak.

Működik a szennyvízhálózat

A bekötéseken dolgoznak

A kilenc településből álló község életében fontos előrelépés volt a régóta várt szennyvízhálózat üzembe helyezése Gernyeszegen és Körtvélyfáján. Az országos településfejlesztési programból (PNDL) finanszírozott beruházás a múlt év elején készült el, a szolgáltatás tavaly januártól működik, jelenleg még zajlanak a bekötési munkálatok.

Mivel a pályázat a csatornahálózat főgerincének lefektetésére vonatkozott, a lakosságot önerőből kell rácsatlakoztatni a hálózatra, az érintettek anyagi hozzájárulásával. Ez háztartásonként 750 lej, ami jóval kevesebb a 2800–3000 lejes piaci árnál – nyilatkozta Kolcsár Gyula polgármester. A községgazda hozzátette: nagyon igyekeznek ezzel a munkálattal, az év közepén ugyanis át fogják adni a regionális szolgáltatónak a sáromberki ülepítőhöz kapcsolt, Erdőcsinádra is kiterjesztett hálózatot. 

Magyarpéterlaka és Marostelek következik

Marosjárában az ivóvízhálózat mellett a szennyvízhálózat is kiépült, de mivel még nem került sor a lakosság rácsatlakozására, ez egyelőre nem működik. Itt különálló ülepítőrendszere is van a hálózatnak – tudtuk meg az elöljárótól.

– Nagyon bízunk abban, hogy idén nyárig el tudjuk kezdeni a magyarpéterlaki és a marosteleki ivóvíz- és szennyvízhálózat kiépítését. Erre az országos helyreállítási alapnál (PNRR) pályáztunk, a munkálatnak jövő év szeptemberéig kell elkészülnie. Bár a két falu nem túl nagy kiterjedésű, jelentős távolságról van szó, hiszen Körtvélyfájától 13 kilométerre található Marostelek – és az utcahálózatról még nem is beszéltünk –, tehát nagyon sok munkával jár ennek a beruházásnak a megvalósítása. Ha ezzel megleszünk, még a három kisebb településünk – Kisszederjes, Nagyszederjes és Kisillye – marad hátra. Az ivóvízhálózatot ezekben az 50–100 fős falvakban megpróbálnánk önerőből kiépíteni, a kanalizálást pedig ökologikus házi ülepítő rendszerrel oldanánk meg, amihez majd egy tanulmányt is készítünk. Ezekkel a tartályokkal lehetővé válna a megtisztított víz újrahasznosítása – például kertek öntözésére –, ami az utóbbi évek aszályos nyarait figyelembe véve hatékony megoldás lehetne a vízgazdálkodásban – fejtette ki a községgazda.

Szépülő kultúrotthonok, rendelők

Múlt csütörtökön, ottjártunkkor több körtvélyfáji létesítményben – az orvosi rendelőben és a kultúrotthonban – is javában folyt a felújítási munkálat. A rendelőt, amely a polgármesteri hivatal kirendelt irodájával egy épületben működik, a Leader csoporton keresztül megpályázott összegből korszerűsítik – tudtuk meg a polgármestertől. Kolcsár Gyula azt is elmondta, hogy a gernyeszegi rendelő tetőszerkezetét tavaly önerőből tették rendbe, idén az épület külső felújítása következik.

A körtvélyfáji kultúrotthon felújítása régebb kezdődött a Vidékfejlesztési Beruházásokat Finanszírozó Ügynökségtől (AFIR) lehívott pénzalapból, a kivitelező cég azonban csődhelyzetbe került, így új versenytárgyalást kellett kiírni és a nyertes vállalkozónak a félbemaradt munkálatot az előírások szerint átadni, ami egy rendkívül hosszadalmas folyamat. A helyzetet tovább nehezítette, hogy a 2016-os nyersanyagárak és munkadíjak köszönőviszonyban sincsenek a mostaniakkal. Mivel a költségekre vonatkozó korrekciókat a pályáztató nem fogadja el, a pluszkiadás az önkormányzatot terheli – körvonalazta a dolgok állását a községgazda, aki szerint a munkálatot – amelynek legfontosabb része a központi fűtés bevezetése volt – még ebben a hónapban befejezik. Ennek a beruházásnak az „ikertestvére” a péterlaki kultúrotthon megújulása, a munkálat itt is az utolsó száz méterhez közeledik.

Az erdőcsinádi kultúrotthont még 2013-ban újították fel uniós pályázati pénzből, a későbbiekben pedig beázások miatt kicserélték a tetőzetét, és az elmúlt években a kisillyei létesítményt is korszerűsítették.

– Valamennyi kultúrotthonunkba bevezettük a központi fűtést – tette hozzá a polgármester, akitől a kivitelezés előtt álló beruházásokról is érdeklődtünk.

– A Környezetvédelmi Alaphoz (AFM) nyújtottunk be pályázatot a közvilágítás felújítására. Tíz évvel ezelőtt a község egész területére energiatakarékos LED-es égőket szereltünk, de ezeknek is megvan az öregedési idejük, ezért is szerettük volna új, intelligens rendszerre cserélni a meglévőt. Mivel nem áll rendelkezésünkre elég anyagi forrás ahhoz, hogy az egész községben megvalósítsuk ezt a beruházást, az ilyen jellegű új pályázati lehetőségekkel is élni szeretnénk a továbbiakban – mondta Kolcsár Gyula. 

Egy másik, szintén AFM-es pályázati kiírás az állati ürülékből a talajba jutó, az egészségre rendkívül káros nitrit-, illetve nitrátmennyiség csökkentését célozza meg. Erre vonatkozó pályázata csak két községnek van a megyében: Gernyeszegnek és Mezőkirályfalvának. A pályázat keretében az önkormányzat gépparkja is megújulhat, illetve közvetlenül a gazdákat is bevonják a kezdeményezésbe.

– Száz gazda kaphat az udvarára betonozott, fedett trágyatárolót. A tárolóból az önkormányzat munkásai szállítják el periodikusan a trágyát a központi helyre, ahonnan az érintett gazda szándéka szerint visszaviheti a földjére – foglalta össze a polgármester az elképzelés lényegét.

A megnyert pályázatok közé tartozik továbbá két elektromosautó-töltő állomás, valamint egy hulladéktároló, -átrakodó állomás kialakítása, ez utóbbi PNRR-s alapból. Az önkormányzat egy napelemparkot is létrehozna, amennyiben az elkövetkezőkben lesz erre lehetőséget kínáló pályázati kiírás.