Gianni Pittella, az Európai Parlament első alelnöke a Petru Maior Egyetem díszdoktora lett

Tegnap délelőtt a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem központi épületének nagy előadótermében díszdoktorrá avatták Gianni Pittellát, az Európai Parlament első alelnökét. A jeles politikus 1999-től EP-képviselő, mindvégig támogatta Románia integrációját. Ezért és az európai szellemiség élharcosaként a marosvásárhelyi egyetem bölcsész- és nemzetközi kapcsolatok karának javaslatára vette át az elismerést.

Fotó: Vajda György

Tegnap délelőtt a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem központi épületének nagy előadótermében díszdoktorrá avatták Gianni Pittellát, az Európai Parlament első alelnökét. A jeles politikus 1999-től EP-képviselő, mindvégig támogatta Románia integrációját. Ezért és az európai szellemiség élharcosaként a marosvásárhelyi egyetem bölcsész- és nemzetközi kapcsolatok karának javaslatára vette át az elismerést.

A rendezvényt megelőzően a magas rangú vendéget fogadta Marius Paşcan prefektus, akivel aktuálpolitikai kérdésekről tárgyalt. Az egyetem aulájában megtartott ünnepségen először dr. Cornel Sigmirean egyetemi tanár a bolognai egyetem chartáját olvasta fel, amely lehetővé tette az egyetemeknek a díszdoktori címek átadását. Dr. Liviu Marian mérnök, egyetemi tanár, rektor elmondta, öt év alatt 15 jelentős személyiségnek, kutatónak, professzornak adták át ezt az igen rangos elismerést. Azért esett a választás Gianni Pittellára, mert az Európai Unió válságos időszakában felemelte szavát az európai, ugyanakkor az Európát alkotó nemzeti identitás megőrzéséért, az egység működőképessé tételéért. A rektor Helmut Schmidt volt német kancellárt idézte, aki több alkalommal is rávilágított az Európa egységét veszélyeztető tényezőkre. Ezek között van – hangsúlyozta a rektor – a sajtó is, amely „egyes információkat elferdít, eltúloz, felerősít és ezáltal zűrzavart kelt”.

Dr. Iulian Bondea, a bölcsész- és nemzetközi kapcsolatok kar dékánja röviden megindokolta, hogy miért javasolták díszdoktori címre Gianni Pittellát, majd dr. Vasile Boloş mérnök, rektorhelyettes felolvasta az egyetem szenátusának döntését. A laudációt Simion Costea egyetemi tanár, a kar dékánhelyettese olvasta fel. Ebből többek között megtudhattuk, hogy Gianni Pittella a szocialisták képviselőcsoportjának tagja. Szimbolikus értéke van annak, hogy a Petru Maior Egyetem az Európai Parlament első alelnökét választotta díszdoktorává. Az egyetem az európai értékek mellett kötelezte el magát, és egyetért mindazzal, amiért munkája során az olasz politikus síkra száll az uniós fórumokon. Hangsúlyozva a politikus dialóguskészségét, tárgyalóképességét, a méltató elmondta, Gianni Pittella több mint 100 alkalommal interpellált, 10 határozatjavaslatot, 12 jelentést nyújtott be, több mint 40-szer szólalt fel különböző fontos ügyekben. A sebész, törvényszéki orvostani és egészségbiztosítási szakértő már harmadik mandátumánál tart. 2006-ban, az unió költségvetésének vitájakor a kohéziós alapok megnövelését szorgalmazta, hangsúlyozva az oktatás, a kutatás támogatásának fontosságát. A Socrates, Erasmus, Leonardo da Vinci programok mellett fiatal vállalkozók felkarolását kezdeményezte. Pittella hathatósan támogatta Románia EU-csatlakozását. Javasolta a 112-es egységes hívószám kiterjesztését uniós szinten, illetve annak lehetővé tételét, hogy a halláskárosultak is használhassák. 2010-ben aláírta azt a dokumentumot, amelyben több EP-képviselő tiltakozott az ellen, hogy a románokat és bolgárokat kitiltsák az uniós munkaerőpiacról. Hasonlóképpen megakadályozta, hogy az olasz kormány diszkriminatív intézkedéseket hozzon az országban tartózkodó romák ellen. Pittella szerint a válságot is csak közös összefogással lehet orvosolni, és ennek érdekében azon munkálkodik, hogy a tagállamok képviselői megtalálják az összhangot, amellyel hosszú távú jövő biztosítható az egységes Európa számára – hallhattuk többek között a méltatásban.

Miután a házigazda oktatási intézmény elöljárói átadták a díszdoktori címmel járó oklevelet, az egyetem emlékérmét és a talárt, Gianni Pittella megtartotta ünnepi beszédét, amelyben elsősorban az unió aktuálpolitikai kérdéseire keresett választ. Az Európai Parlament első alelnöke kifejtette, mindeddig a válság orvoslására a különböző kormányok önállóan kerestek megoldást, most viszont olyan közös uniós gazdaságpolitikát kell kidolgozni, amely a kormányok fölött áll és mindenekelőtt az uniós érdekeket tartja szem előtt. A megszorító gazdasági intézkedések mellett nagyon fontos lenne a fejlesztési tervek támogatása, a Központi Európai Bank megerősítése, amelynek az lenne a szerepe, hogy jobban összehangolja az unió monetáris politikáját. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a társadalmi elégedetlenséget, azt, hogy az intézkedések elsősorban a szegényebb állampolgárokat érintik. A gazdasági válság arra is rámutatott, hogy az európai intézményrendszerben is óriási hiányosságok vannak, ezért kell a Lisszaboni szerződés alapján átszervezni ezt a rendszert, tiszteletben tartva a szubszidiaritás és az autonómia elvét. Beszéde végén a politikus felszólította a teremben levő diákokat, hogy ők legyenek az unió zászlóvivői. Azért tanuljanak, hogy tudásukkal, ötleteikkel járuljanak hozzá az egységes unió megerősítéséhez, a válságból való kilábaláshoz.