GYÉRESI LAJOS
„Ha elfogyatkozik is testem és szívem: szívemnek kősziklája és az én örökségem te vagy, oh Isten, mindörökké!”
(Zsoltárok 73/26.)
Szívünket megrendítő mély fájdalommal, de Isten akaratában megnyugodva tudatjuk, hogy a forrón szeretett, drága jó és hűséges férj, a gondos és önfeláldozó, mindig szerető édesapa, unokatestvér, sógor, nagybácsi, rokon, volt munkatárs, jó barát és szomszéd,
GYÉRESI LAJOS
tősgyökeres marosvásárhelyi lakos, életének 90. és boldog házasságának 64. évében, hosszas, nagy türelemmel és méltósággal viselt szenvedés után 2024. január 17-én reggel 9 órakor csendesen elhunyt.
Elhangzott a végső szózat… A kegyetlen halál elragadta családja köréből az élni akaró, drága, gyöngéd, mosolygó tekintetű férjet és édesapát, a becsületes és köztiszteletnek örvendő, nemes lelkű, iga, jó embert.
Távozása pótolhatatlan űrt hagyott lelkünkben, de embersége, életereje, jósága, hite és önzetlen szeretete velünk marad örökre.
Köszönjük a Jó Atyának, hogy nekünk adta őt, aki biztos támaszunk, irányítónk és tanácsadónk volt, és akinek az állandó gondviselő szeretetében részesültünk. Ezért mi, szerettei, örök hálánk jeléül, méltóságteljesen, főhajtással tisztelgünk emléke előtt, és példaképét továbbra is megőrizzük, amely örökké élni fog fájó szívünkben.
Temetése 2024. január 19-én, pénteken 14 órakor lesz a marosvásárhelyi református temetőben, a református egyház szertartása szerint.
A majdani viszontlátás és az örök élet reménységében bízva veszünk búcsút drága szerettünktől.
Isten veled! Isten velünk!
Viszontlátásra, szeretett, drága Lélek! Felejthetetlen emléked örökké legyen áldott!
Érezd meg szívedben a Mindenható Isten készítette örök élet boldog kezdetét.
Fájó szívű és vigasztalhatatlan, bánatos felesége, Erzsike és két gyermeke: Mónika és Jóska. (21866-I)
