A gyermekek sajátos jogvédelmének típusai
A 2004. évi 272-es törvény előírásai értelmében az a gyermek, amelyik ideiglenesen vagy véglegesen szülői gondozás nélkül maradt, illetve aki érdekei megóvásának céljából nem hagyható szülői gondozás alatt, sajátos védelemben részesül a teljes cselekvőképesség elnyerésének pillanatáig.
A 2004. évi 272-es törvény előírásai értelmében az a gyermek, amelyik ideiglenesen vagy véglegesen szülői gondozás nélkül maradt, illetve aki érdekei megóvásának céljából nem hagyható szülői gondozás alatt, sajátos védelemben részesül a teljes cselekvőképesség elnyerésének pillanatáig.
Kivételes esetben, saját kérésre, részesülhet a teljes cselekvőképesség elnyerése után is sajátos jogvédelemben, amennyiben tanulmányait folytatja, a teljes folyamat alatt, de legfeljebb 26 éves koráig.
Ugyanakkor az a fiatal, aki teljes cselekvőképességgel rendelkezik, sajátos gondozásban részesült, nem folytatja tanulmányait, de akinek nem sikerült a családjába visszailleszkedni, kérésre legfeljebb két évig ezt a sajátos gondozást meghosszabbíthatják, a társadalomba való beilleszkedésének elősegítése érdekében.
A sajátos jogvédelmi intézkedések alkalmazása a Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság (Direcţia Generală de Asistenţă Socială şi Protecţia Copilului vagy DGASPC) által összeállított egyéni védelmi terv alapján történik.
A 14 évet betöltött gyermek esetében a sajátos védelmi intézkedés meghoztalakor a gyermek beleegyezése is kötelező. Amennyiben a gyermek nem adja beleegyezését, az intézkedés fölött csakis az illetékes bíróság dönthet, amely csak megalapozott esetekben léphet túl a gyermek akaratán.
A törvény szerint sajátos jogvédelmi intézkedések a következők:
1. az elhelyezés,
2. a sürgősségi elhelyezés,
3. a szakfelügyelet.
Sajátos jogvédelmi intézkedésekben az a gyermek részesülhet, aki a következő esetek egyikébe sorolható:
akinek a szülei ismeretlenek, elhunytak, a szülők a szülői jogok gyakorlását elveszítették vagy másodlagos büntetésként azoktól őket megfosztották, bírósági tilalom alatt vannak, bíróságilag eltűntnek vagy elhunytnak nyilvánították és a gyámság felállítása nem lehetséges,
aki nem bízható a szülők gondozására, a szülőket nem terhelő okokból,
visszaélések áldozata vagy elhanyagolt gyermek,
a megtalált illetve az anya által kórházban hagyott gyermekek,
aki bűncselekményt követett el, de a törvény szerint nem felel bűnügyileg.
A következőkben mindhárom jogi intézményt röviden bemutatjuk.
Az elhelyezés
A fentebb felsorolt esetek egyikében lévő gyermeket ideiglenesen egy személynél vagy családnál, nevelőszülőnél (asistent maternal), vagy elhelyező-, illetve sürgősségi elhelyező központban lehet elhelyezni.
Az elhelyezés esetében a következő alapelveket kell figyelembe venni:
a gyermek családnál vagy helyettes családnál való elhelyezésének elsőbbsége,
a testvérek együtt tartása,
a szülők látogatási jogának és a személyes kapcsolatok fenntartási jogának megvalósítása.
Az elhelyezést a Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság vagy az illetékes bíróság rendelheti el.
A sürgősségi elhelyezés
A sürgősségi elhelyezés olyan ideiglenes intézkedés, amely a visszaélések áldozata vagy elhanyagolt, illetve a megtalált vagy az anya által kórházban hagyott gyermek esetében hozható.
Ennek a típusú elhelyezésnek az a sajátossága, hogy ez alatt a szülői jogok teljes mértékben fel vannak függesztve, mindaddig, amíg az illetékes bíróság a sürgősségi elhelyezés megtartásáról vagy átváltoztatásáról, illetve a szülői jogok gyakorlásáról dönt.
A szakfelügyelet
Ez az intézkedés olyan gyermekek esetében hozható, akik bűncselekményt követtek el, de a törvény szerint nem felelnek bűnügyileg.
A szakfelügyeletet a szülők megegyezése esetében a Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság rendeli el. Amennyiben ilyen jellegű megegyezés nem születik, a szakfelügyeletet az illetékes bíróság rendelheti el.
Kérdésekkel vagy hozzáfűznivalókkal forduljanak a szerzőhöz a következő e-mail címen: mhistvan@gmail.com
