A gyermektelenségről… (1. rész)
A meddőség – amely napjainkban a fogamzóképes lakosságnak megközelítőleg 10-15 százalékát érinti – már a régebbi kultúrákban is komoly problémát jelentett a családoknak. Az Ó- és Újtestamentumban Sára, Rebeka és Ráhel története tükrözi az abban a korban élt nők fájdalmát a gyermektelenség miatt.
A meddőség – amely napjainkban a fogamzóképes lakosságnak megközelítőleg 10-15 százalékát érinti – már a régebbi kultúrákban is komoly problémát jelentett a családoknak. Az Ó- és Újtestamentumban Sára, Rebeka és Ráhel története tükrözi az abban a korban élt nők fájdalmát a gyermektelenség miatt.
Az elmúlt évszázadok folyamán a gyermektelenség gyakorisága egyértelműen növekvő tendenciát mutat, különösen a férfi eredetű meddőségek száma emelkedett drámaian. Reményt ad azonban, hogy az orvostudomány az utóbbi évtizedekben rohamosan ott és számos, korábban nem kezelhető esetben is megadja a lehetőséget a meddő párok számára, hogy utódjuk születhessen.
A rendszeres, fogamzásgátlástól mentes nemi élet esetén a teherbeesés valószínűsége egy menstruációs ciklus alatt 25-30 százalék, így egy év alatt a párok mintegy 85 százaléka juthat a gyermekáldás öröméhez. Gyermektelenségről akkor beszélünk, ha egyévi rendszeres, védekezés nélküli házasélet nem eredményez terhességet. Nem mindenkinek kell azonban egy évet várnia, hogy szakemberhez forduljon: mivel a fogamzóképesség az évek múltával csökken, 35 év felett már fél év múlva is fel lehet keresni a szakembereket.
A fogamzás elmaradásának számos oka lehet. Nagy általánosságban azt mondhatjuk, hogy az esetek 30-40 százalékának hátterében a női tényezők és körülbelül ugyanilyen arányban a férfitényezők állnak. Az együttesen felmerülő problémák az esetek 20-25 százalékát teszik ki, míg 10-15 százalékában nem találunk kimutatható okot a meddőség hátterében.
A gyermektelenség okának megállapítására irányuló vizsgálatokat egy időben kell a partnereknél elkezdeni.
(Egy hét múlva folytatjuk)
Dr. Csokonay Péter,
Maros Meddőségi Klinika
