Gyermekünk egészsége

Ezzel a témával hívta meg délutáni beszélgetésre

családorvosi praxisának pácienseit a marosvásárhelyi Procardia Alapítvány. Szülők, nagyszülők töltötték meg a Deus Providebit Ház nagytermét, ahol hasznos, érdekes vitaindítók hangzottak el a különböző szakterületek képviselőitől arról, hogy mit kell tenni a gyermekek egészséges fejlődése érdekében. 

Hogyan ítélem meg a saját egészségem?

Mint ismeretes, a szívbetegekre összpontosító Procardia Alapítvány az orvosi rehabilitáció mellett mind a családorvosi, mind a szakellátás terén fontos szerepet szán a megelőzésnek.

Bevezető beszédében dr. Kikeli Pál professzor elmondta, hogy a 21. századi orvoslásban a páciens egészségének a megítélésében döntő szerepe van az egészségminőségnek. Ennek kiderítése érdekében alaposan ki kell kérdezni a pácienst. Az egészségminőség felmérésére kérdőívet használnak. Ebben azt tudakolják, hogy mozgáskészségét életkortól függetlenül meg tudta-e tartani a páciens, gyermekek esetében hogy helyesen mozog-e vagy nem akar mozogni. A következő kérdés az önellátásra vonatkozik, arra, hogy a felnőtt el tudja-e látni magát, vagy más személy gondozására szorul. A gyermekeknél azt mérik, hogy szobatiszták-e, vagy például be tudják-e fűzni a cipőjüket, ami egyébként az iskolaérettség egyik jele. A napi tevékenység ellátásának a készsége is fontos része a kérdőívnek, hiszen vannak olyan személyek, akik nem tudják elvégezni a legegyszerűbb feladatot sem, pedig nem látszanak betegnek, a gyermekek pedig nem tudnak haladni a tanulásban.  Az érzelmi életre vonatkozó válaszokat követően egy tízes skála mutatja ki a páciens egészségminőségét. 

Miért fontos, hogy kússzon a gyermek? 

Ilyen és hasonló kérdésekre adott választ az óvónő szemszögéből Györfy Éva, a marosvásárhelyi Stefánia óvoda vezetője, aki az egészséges kisgyermek nevelésének fontos szempontjairól beszélt.

A gyermek megszületése után minden család legfontosabb feladatának tartja az egészséges gyermek életre való felkészítését. Később az a fő vágya, hogy az iskolában sikeres legyen. Hogyan segíthetjük a gyermeket abban, hogy mindez megvalósuljon? Legelsősorban ismernünk kell a gyermek fejlődési szakaszait és életkori sajátosságait.

Az első három életévben intenzíven fejlődik a mozgása, ebben az időszakban kell kialakuljanak a nagymozgások, a járás, a futás, az ugrás. A kúszás hiánya nagyon sok gondot okoz később a tanulási képességek kialakulásában. Erre vezethető vissza például az olvasási vagy a számolási nehézség, a diszlexia és a diszkalkulia. Mit tehet a család? Nem óvni kell a gyermeket, hanem alkalmat teremteni a mozgás gyakorlásához, ki kell venni a babakocsiból, és hagyni, hogy mozogjon.

Nagyon sok gyermek úgy érkezik az óvodába, hogy nem tud rendesen járni, szaladni, mászni, ezért lehetőséget kell teremteni a mozgás gyakorlására, és ha szükséges, a helytelen mozgás korrigálására is. Ezen feladatok ellátásában már nagyon sok éve a partnerük a Procardia Alapítvány, amely Arany János utcai központjában biztosítja a munkához a megfelelő helyet, eszközöket és szakembereket. Nagyon fontos a gyermek önállóságának a kialakítása, önellátó készségének a fejlesztése és nem utolsósorban a fizikai állóképesség kialakítása. Mindezek a leghatékonyabban a mozgással, tornával fejleszthetők. – Nem versenyszerű sportolásra gondolok elsősorban, de arra biztatom a szülőket, hogy ne kíméljék a gyermeket a fizikai terheléstől, és minél több alkalmat teremtsenek a szabad levegőn való mozgásra az ő érdekében – mondta Györfy Éva.

Fontos a higiéné betartása 

Amikor először megy közösségbe a gyermek, hamar meghűl, megbetegszik – mondta dr. Csepán Emőke gyermekorvos, aki megnyugtatta a szülőket, hogy a gyermek kapcsolatba kell kerüljön a vírusokkal, baktériumokkal ahhoz, hogy az immunrendszere jól működjön. Azt is hozzátette, hogy nagyon fontos a higiéné betartása, mivel sok a hepatitisz-A-megbetegedés Marosvásárhelyen és környékén. Biztatta a szülőket, hogy a védőoltástól nem kell megijedni, és aki visszautasítja és közösségbe viszi a gyermekét, annak számolnia kell azzal, hogy óvodás, iskolás társait, akik például valamilyen immunhiányos betegségben szenvednek, veszélybe sodorja. Ugyanakkor többek között reményét fejezte ki, hogy az épülő új óvodákban, iskolákban nagyobb termeket alakítanak ki, hogy legyen megfelelő mozgástere a kis- és nagyobb gyermekeknek. 

Mikor romlik el a gyermekek tartása? 

– tette fel a kérdést Bartha Zsuzsa kinetoterapeuta, a Procardia Megelőző, Rehabilitációs és Oktatási Központjának szakmai vezetője. Bár sokan úgy gondolják, hogy iskoláskorban, a szakember szerint ennél korábban. A gyenge tartás és a gyakori bokasüllyedés oka, hogy a gyermek nem jár egyenetlen talajon, ami stimulálná a kisizomzat fejlődését, és hozzájárulna a talpboltozat kialakításához. Ahhoz, hogy a gyermek a fejlődéséhez szükséges ideig mozogjon, a szülőknek is példát kellene mutatniuk legalább napi egy óra szervezett mozgással, amit együtt végez a család. Ha a gyermek leragad a mobiltelefon és a táblagép nézésénél, a televízióban látott agresszió lefárasztja, ez nem használ sem testi, sem szellemi fejlődésének. A napi fél óra meseolvasás, mesemondás bele kellene férjen minden szülő napirendjébe.

Az Arany János utcai központban szervezett baba-mama tornával a közös mozgás igényét akarják elősegíteni, szerveznek tartásfejlesztő, a lúdtalp javítását célzó tornát, és dinamikus programot jelent a gyermekzumba. Gerincferdülés esetén 18 éves korig kell viselni a korzettet, de még jobb időben megelőzni, ha a szülők rendszeresen együtt tornásznak a gyermekkel. 

A kérdésre, hogy kit nehezebb meggyőzni, a szülőt-e vagy a gyermeket, elhangzott, hogy éppen a 25-50 év közötti nemzedék, amely szülőként példát kellene mutasson, a napi rohanás miatt nem figyel oda a testi egészségére. Ily módon olyan felnőttgeneráció tölti be a vezető tisztségeket, amelynek nincs mozgás- és egészségkultúrája, ezért szorul háttérbe ez a terület. Holott a szakember által irányított csoportos torna a szocializálódás, a kis közösségek kialakulásának is a forrása lehet, amit az időseknek szervezett program keretében is lehet gyakorolni – „beszélt haza”, de meggondolandó információkat közölve Bartha Zsuzsa.

Kikeli professzor pedig eddigi tapasztalatai alapján megjegyezte, hogy egy közösség erejét a kapcsolatrendszerek sokasága adja meg, amelyekben megtanulnak egymásra figyelni az emberek – jutott el a beszélgetés a testi egészségtől a szellemi, lelki egészségig.