Halottak és élők napja
Október végén és november első napjaiban az „élők” sokat járják a temetőket, különösen ezekben a napokban megkülönböztetett szeretettel emlékeznek megboldogult szeretteikre.
Október végén és november első napjaiban az „élők” sokat járják a temetőket, különösen ezekben a napokban megkülönböztetett szeretettel emlékeznek megboldogult szeretteikre. Sajnos, ahogy az idő múlik fölöttünk, egyre több szerettünkre kell emlékezni.
Ahogy ezen elgondolkodtam, először az első tanító nénim, Bántó Teréz jutott eszembe. Törékeny termetű volt. Családot nem alapított, a gyerekeknek élt. Ő tanította az édesapámat is. Egy tanítására visszaemlékezem, amely így szólt: „Ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel, ha arcul ütnek, tartsd oda a másik arcodat is.”
Sajnos, ez a tanítása manapság nem tud aktuálissá válni. Ingerlékenyek, idegesek vagyunk, nem szívesen viseljük a bántásokat, nehezen megy a megbocsájtás. Adja Isten, hogy jusson eszünkbe ez a tanítás, és tudjunk több szeretettel közelíteni embertársaink felé.
Eszembe jutnak drága szüleim, akik féltő szeretettel neveltek, készítettek a nagybetűs „életre”. Aztán eszembe jut drága társam, id. Balogh Károly, aki az idén július 26-án költözött el Megváltó Urához és az égi honból figyeli életem folyását. Most is lélekben velem van, és hiszem, hogy imádkozik értem.
2005. november 1-jén ebben a rovatban megjelent egy cikke Láb- és kéznyomok címmel. Egy kedves nőtestvér a Szabadság utcai gyülekezetből megtartotta és nekem adta. Nagy örömet szerzett vele. Isten áldja életét. A cikkben az ősök lábnyomát keresi és látja szülőfalujában.
Szép és nemes dolog őseinkre emlékezni. Tegyük ezt mi is halottak napján. Jó lenne, ha lenne egy nap, amit az „élők napjának” neveznének írja Gyökössy Endre egy írásában. Ha életükben nem adtunk a szeretteinknek egy szál virágot, tegyük meg most, halottak napján, és adjunk hálát életükért, köszönjük meg Istennek, hogy voltak drága tanítók, szüleink, társak, akikkel megoszthattuk örömünket, bánatunkat.
Most, akik egyedül maradtunk, kérjük Istent, adjon erőt a próbák, nehézségek elhordozásához, hogy tudjunk hívő szívvel készülődni a szeretteinkkel való „nagy találkozásra”, mert eljön az a nap is. Legyünk mindig készen, hogy ne találjon készületlenül Istenünk hazahívó szava.
Özv. Balogh Károlyné
