A hányadrészes tulajdonközösség az új polgárjogi szabályozások szerint
Az új Ptk. egy eddig nem szabályozott rendelkezést vezet be, mégpedig azt, hogy amennyiben az eszmei hányadok nagysága nem volt megszabva, azokat egyenlőnek feltételezik az ellenkező bizonyíték felmutatásáig.
(első rész)
A 2011. október 1-jén érvénybe lépő Románia új Polgári törvénykönyve hányadrészes tulajdonközösségre nézve is bizonyos módosításokat hoz. Ezek közül a legfontosabbakat fogjuk megemlíteni.
Ahogy már egy múlt alkalommal említettük, a hányadrészes tulajdonközösség (proprietate comună pe cote-părţi) a közös tulajdon leggyakoribb változata.
Erre a típusú tulajdonközösségre az jellemző, hogy a társtulajdonosok tulajdonjoga eszmei hányadokban van meghatározva a tulajdont képező dolog fölött.
Az eszmei hányadok szerinti tulajdonjog azt jelenti, hogy a tulajdonjog alá tartozó ingó vagy ingatlan természetben fizikailag nincs elhatárolva, megosztva. Így minden tulajdonostárs az egész tulajdonosának minősül, de az egységes tulajdonjog csak eszmeileg (elméletileg, jogilag) van a tulajdonostársak között osztva (például: 1 és 1).
Az új Ptk. egy eddig nem szabályozott rendelkezést vezet be, mégpedig azt, hogy amennyiben az eszmei hányadok nagysága nem volt megszabva, azokat egyenlőnek feltételezik az ellenkező bizonyíték felmutatásáig.
A hányadrészes tulajdonközösségnek két típusát ismerjük. Az első és egyben a leggyakrabban előforduló, az időleges tulajdonközösség, míg a második az örök tulajdonközösség (vagy kötelező tulajdonközösség). Ezek részletes bemutatására nem térünk ki, egy előző írásban ezeket már jellemezték.
A társtulajdonosok jogainak és kötelezettségeinek kiterjedése a tulajdonjog három elemét figyelembe véve állapítható meg. A tulajdonjog elemei a következők: a birtoklás, a használat, valamint a rendelkezés.
A birtoklás a tulajdonos vagy társtulajdonos azon jogát képezi, mely szerint a tárgyat fizikailag birtokolja. A birtoklási jog szempontjából részarányos tulajdonközösségre az jellemző, hogy a dolgot (dolgokat) a társtulajdonosok bármelyike egyedül, vagy a többivel együtt uralhatja és ugyanakkor védekezhet egyedül a birtoklás megháborítása ellen.
A használatról azt kell tudni, hogy bármelyik társtulajdonos használhatja a tulajdonközösség tárgyát (egyedül vagy a többi társtulajdonossal együtt), mindaddig, amíg azzal nem zavarja meg egy másik társtulajdonos által gyakorolt használatot. Az új Ptk. ezt a szabályt egy pontosítással bővíti, mely szerint a közös tulajdonos olyan módon használhatja a közös tulajdonban lévő javat vagy javakat, hogy annak/azoknak rendeltetése meg ne változzon.
Ugyanakkor egy olyan alapelvet is szabályoztak, mely szerint ha a közös tulajdonosok nem tudnának a használat fölött békésen megegyezni, a bíróság fogja azt megszabni.
Az új Ptk. szerint a közös tulajdonban lévő javakból származó jövedelmek, illetve az azokkal járó kötelességek az eszmei rész mértékének megfelelően osztódnak a tulajdonosok között.
Bármilyen bírósági eljárásban, a perbeli minőségtől függetlenül, bármelyik közös tulajdonos egyedül is perben állhat (tehát nem kötelező mindegyiküknek perben lenni).
A kedvező bírósági határozat mindegyik közös tulajdonosnak kedvez, ellenben azok a határozatok, amelyek egyes közös tulajdonosra hátrányosak, a többire nem hatnak.
Amennyiben a perbehívási kereset csak a közös tulajdonosok némelyike által volt benyújtva, az alperes saját maga kérvényezheti mindegyikük perbe hozását.
Az ideiglenes tulajdonközösségre, illetve az örök tulajdonközösségre vonatkozó újdonságok bemutatására a következő alkalommal kerül sor.
Kérdésekkel vagy hozzáfűzésekkel forduljanak alulírotthoz a következő e-mail címen: mhistvan@gmail.com
