Háromezer versenykutya a Ligetben

Megszokott látvány a bámészkodók számára, hogy a gazdik a ringbe vonulás előtti utolsó percekben is fésülik, tupírozzák, lakkozzák, igazgatják kedvenceiket, amelyek türelemmel viselik, látszik, megszokták már, hisz nem első alkalommal vannak ilyen helyen, ahol a szépség és a fajta jellemzői mellett a gazdi utasításainak betartását is pontozzák a bírók.

A három nap alatt hozzávetőleg háromezer versenykutyát bírált el a húsz bíró, naponta mintegy ezer állatot. A szeptember 15–17. közötti nemzetközi kutyaszépségversenyről a Dracula Dog Show ötletgazdájával, az Országos Kinológiai Egyesület alelnökével, Petru Muntean nemzetközi bíróval beszélgettünk. A szakember kérésünkre a Dracula Dog Show névadásának történetét is elárulta, amelynek gyökerei egy 1997-es szerbiai kutyaszépségversenyre nyúlnak vissza. Az ottani események nyomán kezdte fontolgatni, hogy építkezni kellene a Drakula körül kialakult mítoszra, amennyiben Romániáról a külföldieknek elsőként ez jut eszébe. A projekthez megfelelő helyszín keresésekor esett a választás a marosvásárhelyi várra. Mint mesélte, arra gondolt, hogy a pénz, a díjak utáni hajsza helyett a megszokott felvonulást színes műsorral teszik változatosabbá, és ehhez a legmegfelelőbb helyszín a vár udvara. Annak ellenére, hogy az ötlet támogatói mellett voltak olyanok is, akik nehezményezték a Drakula-kultusz népszerűsítését, az ötlet életképesnek bizonyult, mivel 2006 óta nemzetközi sikernek örvend az érdekeltek körében, akik külföldről online is követik az eseménysorozatot.

A marosvásárhelyi versenyen tíz csoportra osztva versenyeztek a különböző fajták. Az első csoportban a román juhászkutyák, a második csoportban az őrző-védők, a harmadikban a terrierek és a vadász-, illetve terelőkutyák, a negyedikben a tacskók voltak, a tizedik csoportot az agárfélék alkották. A golden retrieverekkel nagy számban neveztek be, így kiállításon is szemügyre lehetett venni a majd’ minden korosztályt képviselő békés goldie-kat.

A résztvevők többnyire kedvtelésből neveznek be a szépségversenyekre; a tenyésztők számára kötelező az egy-két díj elnyerése, hogy az utódok számára törzskönyvet állíthassanak ki, amellyel a tiszta fajtájú állatok származását és családfáját hivatalosan igazolhatják. Évente több mint 25 nemzetközi kutyaszépségversenyt tartanak, az országban hozzávetőleg 15 helyszínen szerveznek ilyet. A minősítésekről érdeklődve többek között megtudtuk, hogy kitűnő minősítés csak annak a kutyának adható, amely a fajtastandardhoz nagyon közel áll, kitűnően mutatkozik be, harmonikus, kiegyensúlyozott a magatartása és a kisugárzása, kitűnő formában és kondícióban van. Nagyon jó minősítést az kaphat, amelyik markánsan képviseli a fajta típusát, arányai kiegyensúlyozottak, fajtájának tipikus példánya. Jó minősítést az a kutya kap, amely fajtájának a jegyeit magán hordozza, de vannak látható hibái – mondta a szakember.

Az Országos Kinológiai Egyesület alelnöke hangsúlyozta, hogy szabályzatokkal próbálják féken tartani az olyan tenyésztők tevékenységét, akik a győzelem és a pénzszerzés érdekében semmitől sem riadnak vissza. 

A cél, hogy a vérvonal módosításával ne laboratóriumi kutyákat hozzanak létre, és a pénz, a díjak utáni hajszában a tenyésztők számára véletlenül se váljék másodlagossá az állatok jóléte és egészségi állapota. Az évtizedek során, az emberi evolúcióval párhuzamosan, az állatok vérvonala is módosult, de nem az a cél, hogy egyik vagy másik fajtát tönkretegyék. Bizonyos egyedeknél lefelé, másoknál egészségi és minőségi szempontból felfelé ívelőben vannak az emberi beavatkozás nyomán tapasztalt módosítások. 

A hasonló versenyek célja tudatosítani a tenyésztőkkel az elvárásokat is, mindenekelőtt azt, hogy az egészséges, megfelelő karakterű, barátságos, társaságkedvelő kutyák tenyésztését népszerűsítsék.