Havad

Mivel választásra készülnek a faluban is, Veress Gergely polgármestert azzal a kérdéssel kerestük meg, hogy megpályázza-e a következő négy évre a polgármesteri széket, hogy van-e más jelölt, és mi kerül a mérleg serpenyőjébe az elmúlt évek megvalósított és be nem fejezett terveiből. 

Amint elmondta, ellenjelöltként a jelenleg Havadtőn élő román nemzetiségű nyugalmazott rendőrt indítja a Magyar Polgári Párt. Érdeklődésemre hozzátette, hogy azért szeretne továbbra is a község élén maradni, hogy befejezhesse, amit elkezdett, és ami különböző, tőle független okok miatt eddig nem valósult meg. 

– Mit tart a legfontosabb megvalósításoknak, amit Havad élén elért?

– A község minden kicsi belső utcáját (10,8 km) kormánypénzből (PNDL) aszfaltoztuk, a Havad és Geges közötti utat szélesítjük. Havadon és Rigmányban műgyepes focipálya épült, és két munkagépet vásároltunk a kistérségi társulásnál megpályázott összegből. Egyiket az első megválasztásom után, amikor a vadasdi művelődési otthont felújítottuk, kutat ástunk, vizet vezettünk, korszerűen felszereltük a konyhát, belső illemhelyeket alakítottunk ki, felújítottuk a világítást. Minden faluban felújítottuk az iskolát és a művelődési otthont, ahova vizet vezettünk, belső illemhelyet alakítottunk ki, felújítottuk a polgármesteri hivatal épületét, és parkosítottuk az előtte levő teret. Iskolabusz szállítja a központi iskolába a gyermekeket, és minden feltétel adott, hogy a járványügyi előírásokat betartva kezdődjön meg az oktatás. Rigmányban, a korábbi akadályokon túljutva – az ígéretek szerint a télre – kívül-belül elkészül az új emeletes művelődési otthon (képünkön), amelyet a falu szülöttjéről, Madaras József Kossuth-díjas színművészről nevezünk el. A mesterterv alapján elkezdődött a vízbevezetés a községbe, ennek érdekében Vadasdot már fel is mérték. 

 Magyar emberként büszke vagyok a turulmadaras szökőkútra és a 2010. március 10-én felavatott Kossuth-szoborra, amelyet Hunyadi László szobrászművész tervei alapján Székelyudvarhelyen öntöttek, és felállítását nagyon nehéz volt kiharcolni. 2012-ben huszár hagyományőrző szakasz szerveződött a községben, amely a 15. Mátyás huszárezred hagyományát ápolja. 

Nem mondtam le a nagy álomról, a gegesi termálfürdő megvalósításáról sem, ami, bár minden engedélyt megszereztünk, telekproblémák miatt akadt el, holott ha sikerült volna előrehaladni, és bekerülni a turisztikai hálózatba, milliós összegeket hívhattunk volna le. 

– Gondolom, hogy közel az erdő, és a medvék a község falvaiban is sok kárt, kellemetlenséget okoznak. Mint a helyi vadásztársaság elnöke, miben látja a megoldást?

– A medveállomány annyira elszaporodott, hogy szinte már megőrizhetetlen a termés. Ha az illetékes minisztérium nem dolgoz ki megoldást, az állatok bejönnek a lakott területre is. A környéken 64 barlang van, és legalább 40 medvét ki kellene lőni ahhoz, hogy az optimális létszámra szorítsuk vissza az állományt. A medvék túlszaporodása veszélybe sodorja a többi fajt is. Nem lehet tudni, hogy a környezetvédelmi miniszter miért nem hozza meg a szükséges intézkedéseket az emberek és a munkájuk védelmében. 

Mielőtt elköszönnék, egy idézetet kapok ajándékba, amelynek utolsó sora így hangzik: „Ki nemzetét elhagyja: az Urat tagadja meg, s elvész nyom nélkül a népek tengerében.”

Jó hír, hogy idén önálló ötödik osztály indul Havadon 17 tanulóval, és önálló lesz 12 diákkal a hetedik osztály is. A hatodik, nyolcadik osztály hat-hat tanulóval továbbra is összevont formában fog működni. Az idén négy nyolcadikos tanuló végzett jó eredménnyel, egy diákjuk a Bolyai Farkas középiskola informatika-intenzív angol szakán tanul tovább, egy másik végzősük a Református Kollégiumban, egy volt diákjuk Nyárádszeredában, a negyedik pedig Segesváron folytatja tanulmányait. 

Az iskolában rendezés, átalakítás folyik, hogy a járványügyi követelményeknek megfelelően rendezzék be a termeket. Előnyt jelent, hogy amikor még sokkal több iskolás volt a községben, jó nagyra tervezték az osztálytermeket, így ma az előírt távolságot könnyen be lehet tartani. A tanintézmény rendezett kívül-belül, s ottjártamkor nagy meglepetésemre a pedagógusok festették a faburkolatot, hogy tisztábbak, szebbek legyenek a folyosók is, egy másik csapat pedig a tágas könyvtárat rendezte. Még maradt egy-két nyílászáró, amit ki kell cserélni, de a következő napokban az is elkészül, és a kisebb és nagyobb diákok szép környezetben, jó körülmények között kezdhetik az iskolát – jegyezte meg Nagy Enikő tanárnő. 

A javítások befejezése után beindították kisüsti lepárló berendezésüket, amely minimális korszerű technológiával ötvözve hagyományos módon működik. Olyan pálinkát főznek, mint ezelőtt 200 évvel – beszélgetünk el az ötletesen átalakított csűr emeleti helyiségében Csípán Csabával, a főzde vezetőjével. Az ötlet onnan indult, hogy sajátos földrajzi adottságainak köszönhetően a dombokkal, erdőkkel körülvett völgyben a gyümölcsnek egyedülállóan jellegzetes íz- és illatvilága van – olvasható a kereskedelmi főzde honlapján, amit a tulajdonos is megerősít. Majd megmutatja a fatüzeléssel működtetett 240 literes nagyüstöt és a 200 literes tisztálóüstöt, és elmondja, hogy a beindulást követően folyamatosan (24-ből 24 órát) dolgoznak egészen karácsonyig. A munkát öt főzőmester irányítja, akik váltják egymást, és automatikus kijelző készülék nélkül is pontosan tudják, hogy a zárt üstökben mikor készült el a pálinka. Az 50 fokos kisüstit többféle gyümölcsből főzik: alma, körte, szilva, őszi és kajszibarack, meggy, törköly, földieper, vadgyümölcs (vackor, kökény, bodza, áfonya). Készítenek 40 fokos női italokat is, az úgynevezett ágyaspálinkát áfonyából, meggyből, fekete ribizliből például, amikor egy veder gyümölcsön egy veder pálinkát érlelnek. 

A most kezdődött idény a tavalyihoz képest közepesnek ígérkezik – jegyzi meg érdeklődésemre a főzde vezetője. Bezártak a vendéglők, panziók, ami érintette a pálinka értékesítését. Ennek ellenére forgalmazójuk révén már országszerte jelen vannak a piacon.

Végül a pálinkáshordók fölött sorakozó rendkívül gazdag kínálatot tekintjük meg, ami még az alkohol ellenségének számító személy számára is megkapó látvány. 

A bérfőzés kapcsán a főzde vezetője elmondja, hogy az egész megyéből fordulnak hozzájuk. Legkevesebb tízvedernyi nyersanyaggal érkezőket fogadnak előzetes időpont-egyeztetés alapján. Aki nem tudja elszállítani a nyersanyagot, érte mennek, és fával is kisegítik, ha a főzéshez szükséges famennyiséget a megrendelő nem tudja biztosítani.

„Az Isten tenyerén mindenki jól van. Munkára és művészetre van szükség, a kettőből  együtt valósul meg a nagy örök igazság. Az egységhez harmóniában kell élni önmagunkkal, a természettel és a minket körülvevő emberekkel, ezt kell visszatanítani, amivel foglalkozunk, és amiről nemcsak beszélünk, hanem a saját életünkön keresztül mutatjuk is. Programokat szervezünk gyermekeknek, felnőtteknek, bemutatva annak a lehetőségét, hogy aki a szabadságot keresi, közelebb kerül önmagához...”– nyilatkozta a Nyárádszentsimonban élő Mihály Zsolt, aki nemezművész feleségével, Mihály Eszterrel Budapestről jött vissza az elődöktől örökölt birtokra, ahol állattenyésztésből és kultúraszervezésből él. 

Ma, kedden ért véget az a képzés, amely során Tacsról érkezett gyékényfonó ismertette meg mesterségével a résztvevőket, Mihály Eszter a növényi festés titkaiba avatta be az érdeklődőket, Köllő Melinda marosvásárhelyi gyógyszerész pedig a környezetünkben fellelhető gyógynövényeket, azok felhasználási módját mutatta be. A képzést a Spectrum Színház Alapítványon keresztül a Csoóri Sándor Alap támogatta.