Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2011-06-29 13:22:24
Ezzel az alkalommal a családi törvénykönyv azon előírásait fogjuk bemutatni, amelyek a házasság megkötésének jogi következményeit szabályozzák.
A házasság jogi következményei alatt a házastársak jogait és kötelességeit értjük. Az erre vonatkozó törvényi szabályok szerint ezek a következmények két csoportba sorolhatók: a nem vagyoni és vagyoni jogok, valamint kötelességek.
A házastársak viszonyai a jog és kötelesség egyenlőségén alapulnak, a házassági kapcsolatot illetően minden döntést közös megegyezés alapján hozhatnak.
Az első közös döntés jogi szempontból megelőzi a házasság megkötését, amikor a jövendő házastársak a házasságuk alatt használt családnevüket eldöntik.
A hatályban lévő szabályok szerint három lehetőség között választhatnak: mindketten megtartják a házasság előtti nevüket, az egyik a másik családnevét veszi át, illetve a két név egymás mellé helyezéséből eredő összetett családnevet használják (bármilyen sorrendben).
Amit a névválasztással kapcsolatosan tudni kell: a névválasztás végleges (válás esetén természetesen kérvényezhető a házasság előtti névre való visszatérés). Kivételes esetben a név közigazgatási eljárással megváltoztatható, ellenben ilyenkor a házastárs beleegyezésére is szükség van.
A vagyoni következményekre nézve a törvény azt írja elő elsősorban, hogy a házastársak kötelesek a házasság kiadásaihoz hozzájárulni.
Ha a házasság alatt bármelyik házastárs tulajdonjogot nyer valamilyen vagyontárgy fölött, azt a törvény közösnek nyilvánítja. Bármilyen, ezzel ellenkező egyezség semmis.
Erre a vagyonközösségre az jellemző, hogy a házasság megkötésének pillanatától ennek a megszűnéséig vagy felbontásáig, a megszerzett javak – függetlenül attól, hogy melyik házastársat illetnék – e közösség tárgyát képezik.
Ugyancsak a családi törvénykönyv sorolja fel azoknak a javaknak a kategóriáit, amelyek nem tartoznak a vagyonközösségbe, tehát amelyek a házasság alatt is mindvégig a házastársak személyes tulajdonát képezik.
Ezek a következők:
– azok a javak melyek már a házasság megkötése előtt személyes tulajdonát képezték az egyik házastársnak;
– a házasság alatt szerzett örökség vagy adományozás az egyik házastárs részére, kivéve azt a helyzetet, amikor a rendelkező személy közös örökségnek vagy adományozásnak nyilvánította azt;
– a személyes használati tárgyak, illetve az egyik házastárs szakmájának végzéséhez szükséges javak;
– a biztosítási jutalék illetve az egyik házastársat illető kártérítés,
– a díjként, jutalomként kapott javak vagy jövedelmek, más, hasonló jellegű jutalék;
– érték vagy tárgy, amely egy más személyes tárgyat helyettesít (például az örökölt festmény eladási ára ugyancsak azt a személyt illeti).
A kötelességekre térve a családi törvénykönyv azt írja elő, hogy a házastársak anyagilag közösen felelnek a következőkért:
– a közös javak rendezésével járó költségek;
– a közösen szerződött kötelességek (például közösen kölcsönkért pénzösszeg egy harmadik személytől);
– az egyéni módon szerződött kötelességek, amennyiben az a házasság szokásos kiadásainak fedése érdekében történt stb.
A házastársak közösen használják vagyonukat és közösen rendelkeznek a vagyonközösség tárgyairól.
A vagyonközösség felszámolását és annak eljárását már elemztük, ezért most nem térünk ki arra is.
Kérdésekkel vagy hozzáfűznivalókkal forduljanak alulírotthoz a következő e-mail címen: mhistvan@gmail.com