„Hazatért” a kiemelkedő tudós

Emlékkonferencia a nagy numizmatikus tiszteletére

Május első hétvégéjén dr. Huszár Lajos magyar numizmatikus tudósra emlékeztek szülővárosában, Nyárádszeredában, ahol születésének 120. évfordulója tiszteletére tartott konferenciát a magyarországi numizmatikai (pénztörténeti) szakma. Elhangzottak hazai érdekességek is, és emléktáblát is lelepleztek.

Május első hétvégéjén 30 magyarországi személy érkezett Nyárádszeredába, jórészt a Magyar Numizmatikai Társulat (MNT) tagjai, illetve a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete és a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárának (MNMÉ) jelenlegi és nyugalmazott munkatársai, hogy a település szülöttjére, a szakma kiváló képviselőjére emlékezzenek. A kezdeményezés dr. Buza János professzortól származik, aki egy bizonyos szinten Huszár tanítványa és nagy tisztelője volt, és akivel közeli szakmai kapcsolatban állt. „Az esemény célja, hogy emlékezzünk meg a nagyjainkról, így tudjuk munkásságukat, eredményeiket, illetve személyüket megtartani a közösségi és egyéni emlékezetben is, és erre remek alkalom volt Huszár Lajos születésének 120. évfordulója” – tudtuk meg Vida István szervezőtől, az MNT főtitkárától. Az MNMÉ főosztályvetői tisztségét is betöltő szakember azt is elmondta lapunknak: többféle alkalom is nyílik idén Huszár Lajosra emlékezni, mert ő a 20. századi magyar numizmatika talán legnagyobb formátumú személyisége volt. Idén 100 éves az MNMÉ és 125 éves az MNT, és az évfordulós alkalomra kiadott emlékérem nemcsak a jubileumokra, hanem Huszár Lajosra, és születésének 175. évfordulóján Réthy Lászlóra is emlékeztet majd. „Közösségünk ezen emberek miatt erős, és létezik még mindig” – fűzte hozzá a Népújságnak Vida István.

Előadások és emléktábla

A vendégek első nap Marosvásárhely nevezetességeivel és tudományos, történelmi, kulturális értékeivel ismerkedtek, majd a második nap délelőtt Nyárádszeredában tartottak emlékkonferenciát. Ennek keretében dr. Buza János Huszár Lajosról mint az Erdélyi Fejedelemség pénztörténetének tudósáról, Kovács Enikő a polihisztor Huszárról beszélt, aki egyszerre volt gyűjtő, régész, közgazdász, bankár, történész, kriminológus, művészettörténész és könyvtáros a szakmája keretében. Huszár munkásságának bemutatását Pallag Márta is folytatta, aki az erdélyi éremverés (Gyulafehérvár, Nagyszeben) múltjába is betekintést nyújtott.

A konferencia keretében a szakma hazai újdonságairól is hallhattunk, László Keve, a Maros Megyei Múzeum régésze és Balázs Áldor Csaba történész számoltak be a legújabb numizmatikai érdekességről, a közeli Székelymoson határában tavaly – éppen Balázs Áldor Csaba által – megtalált pénzleletről, amely összesen 69 darab 17. századi (Bethlen Gábor és Apafi Mihály fejedelmek közötti időszakból származó) érmét számlál: magyar dénárokat, lengyel dutkákat (három garas), polturákat (másfél garas), szóstákat (hat garas) és porosz hatgarasosokat tartalmaz egy forgalmas erdei út mellett talált, egy nem túl gazdag személy által valaha hátrahagyott pénzösszeg.

A főtéri református templomban tartott istentisztelet keretében Pallos Lajos emlékezett Huszárra, illetve felolvasta a hiányzó Baloghné Ábrányi Hedvig ugyancsak emlékező gondolatait is. Pallos Lajos és Buza János lelepleztek egy (a Buza professzor által adományozott) Huszár Lajosról szóló emléktáblát is. Ez egy ideig a református templomban lesz látható, majd felkerül a leendő toronymúzeumba – tudtuk meg Tőkés Attila lelkésztől. Ugyancsak közszemlére került egy 2004-ben kiállított dokumentum is, amely tanúsítja, hogy Huszár Lajosnak a numizmatika terén kifejtett munkássága a Magyar Örökség része és díjasa lett, nevét pedig aranykönyv őrzi. 

A konferencia alkalmából egy nyárádszeredai pénzgyűjtő is közszemlére tette kollekciója egy részét.

Ki is volt Huszár Lajos?

Huszár Lajos 1906. január 29-én született Nyárádszeredában, apja ügyvéd volt. A középiskolát a marosvásárhelyi Református Kollégiumban végezte, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarán tanult tovább, és művészet-, illetve művelődéstörténetből doktorált. A Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárához 1929-ben került, ahol aztán négy évtizeden át fáradhatatlanul dolgozott, 1945–1949-ben a Nemzeti Múzeum főigazgatója is volt, de 1968-ban a szocialista hatalom idő előtt nyugdíjazta, így a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban (is) dolgozott tovább. Első tanulmánya 25 éves korában, az utolsó pedig halála után tíz évvel jelent meg. A magyar modern numizmatika egyik kiemelkedő alakja volt, szakmailag elhivatott, pontos, igényes kutató, aki hat évtizedes tudományos munkássága során az államalapítástól 1975-ig megjelent, forgalomba került, a magyar kultúrterületen használt pénzérméket kutatta, rendszerezte, de az emlékérmék terén is nagyot alkotott. 1983-tól a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt, nagydoktori címet és címzetes egyetemi tanári címet is kapott. Munkásságát 19 önálló kötet, 238 tanulmány, számos recenzió és lelet bizonyítja, a magyar numizmatika területén az ő hagyatékára épít ma a szakmában szinte mindenki. 

Huszár Lajos 1987. december 23-án halt meg Budapesten, a Farkasréti temetőben nyugszik.