A Himalája első meghódítója 10 éve halt meg
Tíz éve, 2008. január 11-én halt meg Sir Edmund Hillary új-zélandi hegymászó, aki a serpa Tenzing Norgay társaságában elsőként jutott fel a világ legmagasabb hegycsúcsára, a Mount Everestre, és aki meghódította a Déli-sarkot is.
1919. július 20-án született Aucklandben. Apja újságszerkesztő volt, de összekülönbözött a kiadóval, és vidékre költözött méhészkedni. Hillary szűkös körülmények között nevelkedett egy kis faluban, talán ebből fakadt szégyenlőssége is: már ünnepelt hegymászó volt, amikor megkérte leendő nejének kezét, azaz csak meg akarta kérni, a lánykérést végül anyósa bonyolította le. Kisdiákként a tornaórán volt a legügyetlenebb, így sokáig csak könyvei fölött gubbasztva ábrándozott a kalandokról. Közepes tanuló volt, idővel ki is maradt az iskolából, egy iskolai sítúrán viszont rájött, hogy alkata és kitartása révén alkalmas a hegymászásra. Az egyetemen matematikát tanult, a második világháborúban a légierőnél szolgált, és súlyosan meg is sebesült.
Leszerelése után ő is méhészkedéssel kezdett foglalkozni, mert így télen zavartalanul mászhatta a hegyeket, Új-Zéland legmagasabb csúcsát 1948-ban hódította meg. Azt vette a fejébe, hogy megmássza a világ legmagasabb hegyét, az addig emberi láb nem érintette Mount Everestet. Hillary mindent e célnak rendelt alá, s a nagy alkalom 1953-ban végre elkövetkezett számára.
Az igen alapos szervezés után útnak indult brit expedíció vezetője Hillaryt jelölte ki a csúcs megmászására, ő pedig úgy döntött, hogy Tenzing Norgay serpa társaságában hajtja végre a csúcstámadást. A 8500 méteren felállított táborból május 29-én reggel mínusz 27 fokban, kitűnő időjárási körülmények közt indultak, s öt órával később ketten egyszerre léptek szó szerint is a világ tetejére. Itt
negyedórát töltöttek, Hillary egy hóba ásott keresztet hagyott a csúcson. Visszatérve élete valószínűleg első és utolsó, szűkszavú káromkodásával vezette le feszültségét: „Elintéztük a kurafit” – mondta a többieknek. A nagy hírt – persze már szalonképes formában – titkos rádióüzenetben tudatták Londonnal, hogy elsőként II. Erzsébet királynő június 2-i koronázási ünnepségén tehessék közzé.
A Mount Everest meghódítása hatalmas szenzáció volt, csak a tizenhat évvel későbbi Holdra szálláshoz hasonlítható. Az egyszerű aucklandi méhészfiú világsztár lett: lovaggá ütötték, utazott, élménybeszámolókat tartott. A csillogás nem szédítette meg, mindig szerény maradt, a diadalt a csapat és nem egymaga érdemének tulajdonította.
A következő években 11 hatezer méteren felüli csúcsra ért fel a Himalájában, 1958-ban traktorokkal szelte át az Antarktiszt, Amundsen és Scott után harmadikként érve el a Déli-sarkot. 1960-ban nagy hírverést kapott expedícióval próbált (hiába) a titokzatos hegyi ember, a jeti nyomára bukkanni, 1977-ben a Gangeszen hajózott fel annak forrásáig. 1985-ben az elsőként a Holdra lépő Neil Armstrong társaságában kisrepülőgéppel érte el az Északi-sarkot, ezzel az első ember lett, aki a Föld mindhárom „csúcsán”, az Északi-, a Déli-sarkon és a Mount Everesten is állt.
Hillary számos könyvet írt, filmeket forgatott, az ezekből és előadásaiból származó bevételek jelentős részét a nepáliak megsegítésére, iskolák, kórházak építésére fordította, ezért megkapta a tiszteletbeli nepáli állampolgárságot. Az ázsiai országban érte élete legnagyobb csapása is, 1975-ben felesége és egyik lánya repülőbaleset áldozata lett Katmandu közelében. Lelki egyensúlyát évek múlva nyerte vissza, s másodszor is megnősült: egy hegymászó társa özvegyét vette el.
Sir Edmund Hillary számos kitüntetés birtokosa, 1985-től öt éven át hazája indiai nagykövete volt, még életében rákerült arcképe az új-zélandi ötdolláros bankjegyre. 2008. január 11-én hunyt el Aucklandben. Halálának hírére az országban félárbócra eresztették a zászlókat, s állami temetést kapott, nevét hazájában hegycsúcs viseli.
