Híres erdélyi magyarok (1000–1990)

Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk, akikről talán nem tudunk semmit, de ők tették naggyá Erdély kultúráját, tudományát vagy vitték el hírét a nagyvilágba, s tetemes részt vállaltak az egyetemes magyar kultúra és tudomány gazdagításában. (Forrás: Magyar életrajzi lexikon, 1000–1990. Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes)

HARASZTI GYULA (Kolozsvár, 1858. aug. 25. – Bp., 1921. júl. 15.): irodalomtörténész, egyetemi tanár, az MTA l. tagja (1903). ~ Emil zenetörténész apja. 1880-ig a bp.-i, 1882-ig a kolozsvári egyetemen tanult, és tanári, Bp.-en 1891-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1883-tól nagykállói, 1884-től nagyváradi, 1887-től kassai főreáliskolai tanár. 1889-90-ben Párizsban tartózkodott. 1891-től bp.-i főreáliskolai tanár, 1892-től egyúttal a modern francia irodalom magántanára a bp.-i egyetemen. 1895-től a kolozsvári, 1909-től a bp.-i egyetemen a francia irodalom tanára. 1906-tól a Kisfaludy Társaság tagja. Eleinte a magyar, később főként a francia irodalommal foglalkozott. Több külföldi, főleg francia  munkát fordított magyarra. F. m.: Csokonai Vitéz Mihály (Bp., 1880); A naturalista regény (Bp., 1886); André Chenier költészete (Bp., 1890); Molière élete és művei (I-II. Bp., 1897); A francia lyrai költészet fejlődése (Bp., 1900); Corneille és kora (Bp., 1906); Edmond Rostand (Bp., 1912); Hogy írtak és beszéltek a régi franciák? (Bp., 1920.) 

KENDI FERENC (? – Gyulafehérvár, 1558. aug. 31.): erdélyi nagybirtokos, főnemes. 1534-ben Gritti elfogatásának egyik szervezője. 1540-ben Majlád Istvánnal együtt Szapolyai János király ellen támadt, ezért Mo.-ra száműzték. Izabella idejében kegyelmet kapott, majd 1553. ápr. 3-án Dobó Istvánnal együtt Erdély I. Ferdinánd által kinevezett vajdája lett. 1556. júl. 6-án visszahívta Lengyelországból Izabellát, utóbb azonban egyre inkább szembekerült a központi hatalom erősítésén munkálkodó királynéval, aki végül is megölette.

Összeállította: Kuti Márta