Híres erdélyi magyarok (1000–1990)
2018-11-15 14:25:13
- Kuti Márta
Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk, akikről talán nem tudunk semmit, de ők tették naggyá Erdély kultúráját, tudományát vagy vitték el hírét a nagyvilágba, s tetemes részt vállaltak az egyetemes magyar kultúra és tudomány gazdagításában. (Forrás: Magyar életrajzi lexikon, 1000–1990. Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes)
GRÓSZ FRIGYES (Nagyvárad, 1798. nov. 16. – Nagyvárad, 1858. jan. 3.): orvos. ~ Emil szemész apja. 1816-ban a pesti tudományegyetem hallgatója. 1819-ben a filozófia doktorává avatták. Ezután orvosi tanulmányokat folytatott Bécsben. 1825-ben orvos- és sebészdoktorrá avatták. Utána Morvao.-ban, Teltschben működött 1829-ig, ugyanitt kórházat is létesített. 1830-ban saját költségén szemkórházat alapított Nagyváradon szegény vakok számára, ahol ingyenes kezelésben részesültek a betegek. Jelentékeny sikerrel művelte a szemészet tudományát. Az 1846-i kassai vándorgyűlésen indítványozta szemészeti osztályok felállítását. – Műve: Die Augenkrankheiten der grossen Ebenen Ungarns (Nagyvárad, 1857)
KENDERESI MIHÁLY (Felsőszálláspatak, 1758. nov. 17. – Kolozsvár, 1824. ápr. 26.): táblabíró, író. Nagyenyeden tanult, utána Marosvásárhelyt pronotárius lett. 1786-ban vármegyei levéltárnok, 1787-ben főjegyző. Az erdélyi országgyűlésen több ízben képviselte Hunyad vármegyét, 1793-ban kormányszéki titkárrá nevezték ki. Lelkes pártfogója volt a magyar irodalomnak és színművészetnek, levelezett Kazinczy Ferenccel, Virág Benedekkel; Wesselényi Miklóssal együtt ő rakta le a Kolozsvári Nemzeti Színház alapkövét. Maga is foglalkozott irodalommal: írt verseket, részt vett az irodalmi vitákban. – F. művei: Egy nemes vetélkedés... (Kolozsvár, 1803); A tudomány és virágzó nemzeti nyelv hazánk boldogságának talpkövei (Kolozsvár, 1805).
