Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk, akikről talán nem tudunk semmit, de ők tették naggyá Erdély kultúráját, tudományát vagy vitték el hírét a nagyvilágba, s tetemes részt vállaltak az egyetemes magyar kultúra és tudomány gazdagításában. (Forrás: Magyar életrajzi lexikon, 1000-1990. Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes)
KANYARÓ FERENC (Torda, 1859. máj. 25. – Torda, 1910. márc. 21.): irodalomtörténész. Kolozsvárott szerzett unitárius papi és tanári oklevelet. 1880-tól a kolozsvári unitárius főgimnázium tanára. Számos irodalomtörténeti cikke jelent meg elsősorban Zrínyi Miklósra vonatkozóan. M.: Zrínyi ismeretlen munkája (Siralmas panasz kiadása, 1890); Unitáriusok Magyarországon... (Kolozsvár, 1891); A Zrínyiász kelte és költője (Bp., 1894); Adalékok Erdély régi irodalomtörténetéhez (Bp., 1897).
Schmeitzel Márton, Schmeizel (Brassó, 1679. máj. 28. – Halle, 1747. júl. 30.): statisztikus; egyetemi tanár. 1700-ban Jénába, majd Wittenbergbe és Greifswaldba ment teológiára. Mint nevelő nagyobb utakat tett Dániában, Német- és Svédo.-ban és Németalföldön. 1721-ben Jénában a bölcseleti kar tanára és egyetemi könyvtáros. 1731-ben I. Frigyes Vilmos porosz király az államjog és történelem tanárává nevezte ki a hallei egyetemre. ~ még a korabeli leíró statisztika művelője, de már elfordult az államismeret megmerevült skolasztikus hagyományaitól. Egyébként elsőnek használta jénai egyetemi előadásaiban (Collegium politico-statisticum, 1723) a statistica kifejezést. Hallei tartózkodása idején főként Erdélyre vonatkozó történelmi tanulmányokkal és egy m. történeti könyvtár anyagának gyűjtésével foglalkozott. Ez utóbbi katalógusát a nagyszebeni születésű Agnethler Mihály helmstedti egyetemi tanár adta ki (1748 - 51). F. m.: Commentatio historica de Coronis...Regni Hungariae coronae (Jenae, 1712); Einleitung zur Staatwissenschaft... (Halle, 1732); Catalogus scriptorum, qui res Hungariae, Transsilvaniae etc illustrant... (Halle, 1748).
SZABÓ SÁMUEL (Székelyföldvár, 1829. máj. 16. – Kolozsvár, 1905. jan. 1.): tanár, történész. Tanult Nagyenyeden, Segesvárt, 1848-ban a pesti egyetemen és a nagyváradi tüzérképző iskolában. 1848–49-ben Gábor Áron mellett részt vett az erdélyi harcokban. A szabadságharc bukása után egy ideig bujdosott, aztán főúri családoknál nevelősködött. 1856-tól Heidelbergben tanult. 1858-tól marosvásárhelyi, 1868-tól haláláig a kolozsvári ref. kollégium tanára volt. 1867 -68-ban szerkeszti a marosvásárhelyi Székely Közlönyt, 1869-től 1871-ig Kolozsvárott az Erdélyi Gazdát. F. m.: A kolozsvári ev. ref. főtanoda régibb és legújabb története (Bp., 1876); Hunyadi Mátyás... (Kolozsvár, 1902); A székelyudvarhelyi codex (Bp., 1908).
Albisi László, Biki (Dés, 1819 – Bp., 1881. máj. 20.): színész, színigazgató. Huszonegy évesen Erdélyben színigazgató, majd a kolozsvári Nemzeti Színház operatársulatának tagja. A szabadságharc alatt honvéd, utána ismét a kolozsvári színházhoz szerződött. 1869-től a bp.-i Nemzeti Színház tagja. Szerepköre korábban az operabuffó, később komikus apák, burleszk humorú színpadi alakok.
