Hírszerző főnökből kormányfőjelölt

• 2012-02-07 17:15:39

Traian Băsescu államfő Mihai Răzvan Ungureanut, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) vezetőjét bízta meg kormányalakítással, miután Emil Boc lemondott.

Traian Băsescu államfő Mihai Răzvan Ungureanut, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) vezetőjét bízta meg kormányalakítással, miután Emil Boc lemondott.

Băsescu azt követően nevezte meg miniszterelnök-jelöltjét, hogy hétfő délután a parlamenti pártok vezetőivel tanácskozott, akik azt kérték, hogy a koalíció keretében folytatódjon a kormányzás. Az ellenzék az elnök lemondását kérte és előrehozott választásokat sürgetett. Băsescu elmondta, ha az ellenzék érveit veszi alapul, akkor öt hónapig átmeneti kormánynak kellett volna intézni az ország ügyeit. Közölte: a koalíciós pártok „elvileg elfogadták” Ungureanu jelölését.

Az államfő úgy vélte, az új kormánynak az lesz a legfontosabb feladata, hogy emelje a lakosság életszínvonalát, erről azonban leghamarabb áprilisban lehet beszélni. Figyelemmel kell lennie ugyanakkor Románia nemzetközi szervezetekkel kötött szerződéseire, folytatnia kell a korrupció elleni harcot, és növelnie kell az EU-s források felhasználásának hatásfokát. Kiemelt célnak mondta az államfő a munkahelyek létrehozását, melynek módozatai között a bányászat újraélesztését is említette.

A miniszterelnök-jelölti minőségében megszólaló Ungureanu kijelentette, úgy érzi, politikai függetlensége megengedi, hogy az ország „jó adminisztrátora” legyen. Megjegyezte, az ország gazdasági és politikai stabilitásának megőrzését tekinti elsőszámú prioritásának.

*

Mihai Răzvan Ungureanu 1968-ban született Iaşi-ban; a történelemtudományok doktora, a Bukaresti Tudományegyetem történelem tanszékének professzora. A Călin Popescu Tăriceanu vezette liberális kormányban a külügyminiszteri tisztséget töltötte be 2004 decembere és 2007 februárja között. 2007 novembere óta a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) főnöke.

 Önéletrajza szerint magyarul is olvas

Nemcsak a neve magyar vonatkozású a romániai kormányalakítással megbízott Mihai Răzvan Ungureanunak (Ungureanu, jelentése magyari). A miniszterelnök-jelölt önéletrajzában az szerepel, hogy az angol, a német és a francia nyelv kiváló ismerete mellett kielégítő módon olvas magyarul is.

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megbízott elnöke az MTI-nek nyilatkozva fontosnak tartotta, hogy olyan politikus alakíthat kormányt Romániában, aki részese volt a bálványosi folyamatnak. Toró visszaemlékezése szerint Ungureanu külügyi államtitkárként 2000-ben volt jelen a Bálványosi Nyári Szabadegyetem rendezvényein, ahol Németh Zsolt magyar külügyi államtitkárral vett részt nyilvános beszélgetésen. „Mihai Răzvan Ungureanut a román-magyar kapcsolatok normalizálása híveként ismertük meg” – jelentette ki Toró.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetségben is pozitív kép alakulhatott ki Ungureanuról. Külügyminisztersége idején szereztek először pozíciókat a diplomáciában magyar politikusok. Ekkor lett a külügyminisztérium államtitkára az RMDSZ által jelölt Niculescu Tóni, és ekkor nevezték ki Románia vilniusi nagykövetének Tokay Györgyöt. Tokay után nem kapott magyar nemzetiségű személy nagyköveti megbízást a román diplomáciai testületben. Ungureanunak fontos szerepe volt a román-magyar közös kormányülések szervezésében is.

 Lapszemle

Az Evenimentul Zilei című napilapban Ion Cristoiu politikai elemző szerint Boc azért mondott le csak hétfőn, mert meg kellett várnia, amíg befejezi bukaresti látogatását a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége. A szerző szerint Boc nem az utca nyomására és nem a pártján belül vele szemben megfogalmazott bírálatok miatt köszönt le, hanem azért, mert távozása már korábban eldőlt. A cikkszerző ezzel arra utal, hogy Traian Băsescu államfő szerint Boc lemondásáról már decemberben tárgyaltak.

A Ziarul Financiar című gazdasági napilap szerint Boc azért távozott posztjáról, hogy „megmentse” pártját, hiszen ő a kormány fő erejét képező Demokrata Liberális Pártnak (PD-L) az elnöke is. Jelenleg a politikai erő támogatottsága a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint 15-20 százalék körül mozog. Ezért elemzők szerint Boc az idei parlamenti választásokra való tekintettel mondott le azért, hogy megállítsa pártja közvélemény-kutatásokban tapasztalt hanyatlását. Elemzők szerint az utca nyomása is közrejátszott döntésében, hiszen január eleje óta tartanak azok a tüntetések, amelyeket az egészségügy tervezett privatizációja váltott ki. Emellett saját pártjában is egyre nagyobb volt az elégedetlenség vele szemben, ami szintén hozzájárult lemondásához – írja a Ziarul Financiar.

Az Adevărul című napilap szerint Băsescu azért javasolta Mihai Răzvan Ungureanut kormányfőjelöltnek, mert egyrészt azt reméli, hogy így ismét növekedési pályára állhat a PD-L támogatottsága, másrészt a kormányfői poszt megfelelő „ugródeszka” lehet Ungureanu számára az elnökválasztásokon való részvételhez. A lap emlékeztet arra, hogy Ungureanu neve nem hivatalosan már korábban felmerült lehetséges államfőjelöltként, a kormányfői tisztség pedig lehetőséget ad a fiatal politikusnak ahhoz, hogy felépítse arculatát a 2014-ben esedékes elnökválasztásra – írja az Adevărul.