Hisztériajárvány van az országban. Hiszti a kormányalakítás körül, hiszti a koronavírus és a „sima” román influenza és minden miatt… Közben az EB szerdán közzétette országjelentését, amely szerint Románia korlátozott előrelépéseket ért el a fizetési szabályok betartása és az adóbeszedés, az oktatás minőségének javítása, a szociális szolgáltatások minőségének és lefedettségének javítása, a társadalmi párbeszéd javítása, egy olyan mechanizmus kidolgozása terén, amely lehetőséget teremt, hogy objektív kritériumok alapján állapítsák meg az országos minimálbért, az egészségügyi rendszerhez való hozzáférés és költséghatékonyság javítása, a beruházásoknak a kulcsfontosságú területekre való koncentrálása és a közberuházási projektek előkészítése terén, viszont nem tett semmilyen előrelépést az országos adórendszer javítása, az állami nyugdíjrendszer stabilitásának biztosítása, a felzárkóztatást elősegítő minimális jövedelem reformjának véglegesítése, a döntéshozatali folyamat kiszámíthatósága és az állami tulajdonú társaságok vezetésének javítása terén. Továbbra is fennáll a folyó fizetésimérleg-hiány romlásának kockázata, a román hatóságok által hozott intézkedések hozzájárultak a folyó fizetési mérleg hiányával kapcsolatos kockázatok növeléséhez.
A Bizottság szerint 2011 óta a Romániának címzett országspecifikus ajánlások 47%-ában tapasztalható „némi haladás”, de 53%-ban „korlátozott” a haladás vagy egyáltalán nem történt előrelépés. Ajánlásként fogalmazza meg, hogy az országnak „kézzelfogható eredmények elérésére” kell törekednie. Romániában a deficit 2019-ben meghaladta a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát, és várhatóan 3 százalék felett marad idén és 2021-ben is. Ez azt mutatja, hogy a hosszú idő alatt felhalmozódott fiskális egyensúlyhiány miatt indokolt a túlzottdeficit-eljárás fenntartása.
A jövő héten pedig javaslat születhet a túlzott költségvetési hiánnyal összefüggő eljárás megindításáról is.
Az EB-jelentés elsikkadt a kormányalakítás lázában és a koronavírus körüli hisztériában. Szerdán mindenki azt találgatta, vajon kit nevez meg az elnök kormányfőnek. A választása pedig arra esett, aki a pénzügyminiszteri meghallgatáson kétszer is negatív véleményezést kapott.
Ki is a szerdán kinevezett kormányfő?
Florin Cîţu, a PNL szenátusi frakciójának vezetője, a szociáldemokraták gazdaságpolitikájának egyik legádázabb kritikusa. 2008-ban azért távolították el az ING Bank kincstári igazgatói tisztségéből, mert részt vett a lej elleni spekulatív támadásban, amelyet a szakemberek „hétnapos háború” néven emlegettek. Ezt követően beperelte az ING Bankot, a pert azonban elveszítette. A megnevezett kormányfő élesen bírálta a Román Nemzeti Bank pénzügyi politikáját is. 2001-2003 között az új-zélandi központi bank gazdasági szakértője volt, 2003-2005 között az Európai Beruházási Bankban dolgozott. 2016 óta szenátor.
Az új kormány beiktatásáig hosszú az út, közben a parlament is a miniszterjelöltek meghallgatásával lesz elfoglalva, nem a törvényhozással, addig talán még a koronavírus miatti pánik is véget ér, s jöhet az újabb politikai válság. És a „korlátozott” előrelépések közben járványként terjed a hisztéria.
