Hittel, kitartással építkeznek Szentgericén

Vannak tervek, elképzelések és támogatás

Lapunkban volt már szó a szentgericei unitáriusok több tervéről és megvalósításáról, az évek óta folyó templomfelújításról és emlékjelállításról. A világjárvány megfékezte ugyan idei elképzeléseiket, de lassan túljutnak az akadályon, és újraindul az élet – számolt be a Népújságnak a jelenlegi helyzetről, tervekről és gondokról Varró-Bodoczi Barna lelkipásztor.

A napokban elkezdődik a templom szentély- és hajófalainak külső javítása, amihez a magyar kormány mintegy tízmillió forint támogatást nyújtott a Rómer Flóris Terv révén. A napokban egy munkacsoport megvizsgálta a vakolat állapotát, ettől függ, hogy mekkora felületet tudnak felújítani az összegből, de mindenképp előrelépést jelent majd a több éve elkezdett templomfelújításban.

 Örömük viszont nem teljes, hiszen gond van a felújított tetővel. Június végén vihar sepert végig a vidéken, s annak ellenére, hogy egyetlen cserepet sem mozdított el, a tetőszerkezet egy részén négyzetméterenként tíz liter víz folyt a mennyezetre, a szentélyt nem, de a szószék körüli részt csúnyán eláztatta, ezért erre is megoldást kell találni. Most vizsgálják, hogy ki a hibás: vagy a lécezést nem végezték megfelelően, vagy a cserépválasztás nem volt jó, de valószínűleg a tetőszerkezetet újra kell építeni.

A román kormány egyik kiírására is pályáztak, ha pozitívan bírálják el, a megítélt összeg függvényében elkezdik a torony felújítását és a villámhárító-építést, hogy az épület biztonságos legyen.

A terv megtorpant, de lesz szoborpark

Egymillió forint támogatást kapott az egyházközség egy tavalyi pályázaton a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-től. A gyülekezet vezető testülete úgy döntött, a Jakab Elek-programra fordítják. Ennek lényege, hogy egy, az egyházközség tulajdonában álló területen emlékhelyet alakítanak ki az 1848-49-es szabadságharcban részt vett 58 helyi lakos, valamint a falu szülöttje, Jakab Elek történész, levéltáros, jogász és szabadságharcos tiszteletére. A tervek még a tavaly elkészültek, ugyancsak a BGA támogatásával, elkezdték a területrendezést, földtani vizsgálatokat végeztek, de a szeptemberre tervezett park nem épülhetett meg a járvány miatt, ugyanis a megyei tanácsnál júniusig egyetlen dokumentumot sem állítottak ki számukra, az engedélyeztetés leállt. A műemlékvédelmi bizottságnak is össze kellene ülnie, így legjobb esetben is csak az ősszel kaphatnának építkezési engedélyt, ezért kénytelenek az avatást a következő év március 15-ére vagy az őszi hálaadás ünnepére halasztani.

Fotó: facebook.com/Szentgericei Unitárius Egyházközség

 A Miholcsa József szobrászművész által készített terv két, enyhén félköríves emlékfalat ábrázol, mindkettőn egy-egy huszárt megjelenítő bronz dombormű és egy-egy emléktábla lesz, a márványlapokon a szabadságharcban részt vett szentgericei férfiak neve, míg a két fal között, középen Jakab Elek bronz mellszobra fog állni. A szobor agyagból elkészült, a munkával a székelyudvarhelyi Lázár Imre mester öntödéjét bízták meg. A szobor öt-hatezer euróba kerül, a BGA-támogatás egy részét erre fordítják, másik részét az emlékparkra. Egy Jakab Elek-emlékérem kiadását is tervezik, ennek megvásárlásával is lehet majd támogatni az emlékpark létrehozását.

Körútra viszik a gyerekeket

A BGA-tól tavaly egy ötszázezer forintos támogatást is kaptak pályázat útján, amelyből az egyházközség ifjait vitték volna kirándulni. Az Egyházi és történelmi múltunk megismerése című projekt keretében ellátogattak volna Kolozsvárra, Nagyváradra, Ady Endre szülőházához, Tordára, a vallásszabadság kihirdetésének helyszínére, elutaztak volna Budapestre, a tihanyi apátsághoz és Ópusztaszerre is. A tanulmányi kirándulás tavaszra, a húsvéti vakációra volt tervezve, de a járvány miatt nem tudtak elmenni a tervezett határidőig. Mivel nem tudnak tízezer lejt kifizetni a koronavírustesztekre, nem tudnak Magyarországra utazni, ezért úgy döntöttek, hogy augusztus 25-től néhány napig tizenöt gyereket hazánkban visznek kirándulni. Meglátogatják Tordát, Kolozsvárt, Torockót, Aradot, a Kazán-szorost, a Nyerges-tetőt és az ezeréves határt is.