a román–magyar kapcsolatépítésben?
Kapcsolatteremtő eszköz, találkozási pont, gyógyír a konfliktusokra
A humor román–magyar párbeszédben való hasznos bevetéséről értekeztek az interetnikus kapcsolatteremtésben aktívan szerepet vállaló meghívottak a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kolozsvári központjában október végén. Az eseményen a közönség nevetéssel fűszerezve ismerhetett meg több kreatív kezdeményezést, megvizsgálva a humor közösségépítő szerepét.
A humor erős eszközzé válhat a nyelvi és kulturális különbségek áthidalásában, legyen szó akár szóbeli, akár vizuális formájáról. Feszültségoldó, jó fegyver a társadalomkritikára, sztereotípiákat rombol, és kötetlen közeget teremt a hiteles párbeszédre – derült ki az MCC által szervezett beszélgetésen.
A rendezvényen olyan meghívottak osztották meg gondolataikat a témával kapcsolatban, akik aktívan részt vesznek a román–magyar párbeszéd elősegítésében. Jelen volt Ándi Gherghe rendező, színész és drámaíró, aki kétnyelvű darabokban járja körül az erdélyi lét etnikai sokszínűségét, Alexandra Damian, a HungaRomânisme nevű interetnikai humorprojekt társalapítója, valamint Tárkányi István református lelkész, akinek az írásait többek között a Times New Roman szatirikus portálon is olvashatjuk. A beszélgetést Sebők Tímea újságíró, a Kolozsvári Rádió szerkesztője moderálta.
Gyógyír az interetnikai feszültségek enyhítésére
Tárkányi István több mint 15 éve foglalkozik az interetnikus kapcsolatok kérdésével, igyekszik bemutatni a romániai magyarok gondolkodását. Hosszas viták, eredménytelen beszélgetések és rengeteg kritika után azonban úgy döntött, hogy a legjobb módszer, ha mindkét közösséget parodizálja, mindkét fél sztereotípiáit ugyanúgy kihasználja írásaiban. A lelkipásztor-újságíró hozzátette: bár a közösségek közötti feszültségek sosem tűnnek el teljesen, a humor képes enyhíteni ezeket, és lehetőséget kínál a nyílt beszélgetésekre.
Alexandra Damian a HungaRomânisme projekt történetét osztotta meg, amely személyes szórakozásból indult, kreatív illusztrációkon át mutatta be a román és magyar nyelv kifejezéseit tükörfordításban. A projekt olyan digitális platformmá fejlődött, ahol nem ugrottak egymásnak a két közösség képviselői, románok és magyarok együtt várták a kedvenc kifejezéseik illusztrációit. „A szójátékok és az illusztrációk annyira ártatlanok és jóindulatúak voltak, hogy az emberek egyszerűen azért jöttek oda, hogy nevessenek” – magyarázta Alexandra Damian.
Találkozási pont a párhuzamosan élő közösségeknek
Ándi Gherghe marosvásárhelyi rendező a színház és humor összekötő erejéről beszélt: „Rájöttem, mennyire fontos az, amit csinálunk, és hogy milyen nagy hatással lehetünk a közösségeink életére.” A Székely Csabával közösen színpadra vitt MaRó című darab különösen nagy népszerűségnek örvend ma is, pedig már szinte tíz éve játsszák. Olyan is előfordult, hogy kedvezményes belépőt ajánlottak fel a nézőknek, ha románok és magyarok együtt jöttek el az előadásra. A szakember továbbá rámutatott, hogy a humor képes oldani a feszültséget, de a poénok kontextusára és előadásmódjára különösen oda kell figyelni. „A humornak ez a fajtája, az ilyen projektek lehetőséget teremtenek a nyilvános vitákra, és létrehozzák a közeget arra, hogy a két teljesen párhuzamosan élő közösség találkozzon” – tette hozzá Ándi Gherghe.
A résztvevők a humor oktatásban való használatának lehetőségeit is elemezték. Alexandra Damian megemlítette, hogy a HungaRomânisme illusztrációit pedagógusok is elkérték már, hogy a románórákon bevethessék játékos tanulási módszerként. A kommunikációs szakember úgy véli, a szójátékok, grafikák, humoros illusztrációk minden korosztálynak segíthetnek a nyelvtanulásban.
Politikai kihívások, közösségi megoldások
„Nekem természetesnek tűnik, hogy tanulnunk és tudnunk kell a mellettünk élő kultúrákról. Nagyon könnyen be lehetne vezetni opcionális tantárgyként a magyar nyelvet a román osztályokban is” – mondta el Ándi Gherghe a kölcsönös nyelvtanulással kapcsolatban.
Tárkányi István azonban nem vár csodára a politikum részéről. Úgy véli, a kreatív, nyitott pedagógusok kezdeményezhetnek jó programokat, vagy akár az Iskola másként héten is megjelenhetnek a humoros kapcsolatépítő projektek. A lelkipásztor szerint a problémára maguknak a közösségeknek kell megoldásokat találniuk: nyilvános vitákat, beszélgetéseket szervezni, aktívan jelen lenni a közösségi médiában, internetes portálokon, és megmutatni, hogy „másképp is lehet”.
Az eseményen elhangzott, hogy bár az interetnikai feszültségek sosem fognak teljesen eltűnni, a humor képes olyan közeget teremteni, ahol a különbségeket nemcsak tolerálják, hanem értékelik is az emberek. A kulturális és oktatási projektek révén a humort univerzális nyelvként használhatjuk az ellentétek áthidalásában és a kölcsönös megértés elősegítésében.
Az MCC Erdély-szerte rendez nyilvános rendezvényeket, amelyek a romániai magyar lét, az interetnikus kapcsolatok és nyelvhasználat kérdésköreit érintik. Az események célja, hogy párbeszédet indítsanak a helyi közösséget érintő, aktuális témákról, és teret adjanak a szabad eszmecserének. A szervezet következő rendezvényeiről a Collegium Facebook-oldalán vagy honlapján értesülhetnek az érdeklődők.
