Hogyan használják fel a közösségi portálok és a keresőprogramok a felhasználók adatait?

A Facebook-ügy révén hangsúlyosabbak lettek az arra vonatkozó kérdések, hogyan használják fel a felhasználók adatait a közösségi portálok és keresőprogramok. Az AFP francia hírügynökség ezekről készített összeállítást.

Közösségi portálok

AMIT GYŰJTENEK: mindent, amit a felhasználó leír például a Facebook-oldalán vagy a közösségi portálon máshol, valamennyi általa kiposztolt fotót vagy videót, valamennyi lájkolását, minden megosztását, mindent, amit elolvas, azoknak a felhasználóknak a személyazonosságát, akikkel kapcsolatba lép, illetve a földrajzi elhelyezkedését. Ugyanez a helyzet az Instagrammal és a WhatsApp-pal, a Facebook cégeivel, valamint Snapchattel vagy a Twitterrel, még ha ezeken a platformokon kisebb is a választék. Ha a felhasználó engedélyezi, a Facebook információkat kereshet azokon az internetes oldalakon is, amelyeket a közösségi portálra belépve megtekint.

AMIT ÁRUSÍTANAK: a Facebook azt állítja, hogy nem árusít hirdető ügyfeleinek azonosítható személyes, sem összesített adatokat. Amit kiszámláz, az a lehetőség, hogy a hirdető a Facebook-felhasználók között csak a célközönséget érje el, ami növeli a reklámkampány hatékonyságát. „A Facebook nem adatokat árul, hanem pixeleket (képpontokat)” – összegezte Ryan Matzner, az ügyfelek számára alkalmazásokat kifejlesztő Fueled cég társalapítója.

A Twitter mikroblogportál üzeneteket árul, pontosabban egy olyan belső keresőprogramhoz való hozzáférést, amellyel egy adott időszakban a portálra kitett üzeneteket át lehet fésülni.

AMIT MEGOSZTANAK: a közösségi portálok túlnyomó többsége kitárja az ajtaját a külső fejlesztők előtt, akik olyan alkalmazásokat fejlesztenek ki, amelyek teljesen vagy részlegesen lehetővé teszik e hálózatok felhasználói adatainak felhasználását.

A Facebook esetében a nyilvános részhez – így egyesek számára a teljes oldalhoz, míg mások számára csak a névhez, a keresztnévhez és a profilképhez – nincs szükség a felhasználó engedélyéhez – magyarázta 

Ryan Matzner. A több adat felhasználásához azonban szükség van az érdekelt beleegyezésére.

Kizárólag a Facebook rendelkezésére álló banki illetve fizetési adatok képeznek tiltott területet. Ryan Matzner szerint „sok dolog, ami öt, hat vagy hét éve lehetséges volt, ma már nem az, mert a Facebook akkoriban sokkal nyitottabb volt”.

Abban a pillanatban azonban, amint az alkalmazások összegyűjtik az adatokat, kikerülnek a Facebook vagy más közösségi portálok hatásköre alól.

Az ezen információk feletti ellenőrzés visszaszerzése „a Facebook számára annyit jelent, mint ha olyan dologra törekedne, ami fölött nincs hatalma. Eszközei sincsenek hozzá, bármit is mondanak” – vélte Chirag Shah, az amerikai Rutgers Egyetem tanára, a közösségi portálokon lévő adatok szakértője.

 „Ha egyszer valaki már hozzáfért ezekhez az adatokhoz, a Facebook semmiképpen sem lehet biztos abban, hogy mit kezdenek velük” – így Ryan Matzner. „Nem tehetnek mást, mint bemondásra elhinni. Ez olyan, mintha valaki e-mailt küld, és megkérdezi a címzettet, hogy mit csinált vele. Semmit sem lehet róla tudni.”

A keresőprogramok

AMIT GYŰJTENEK: minden, a keresésre, a földrajzi elhelyezkedésre és a megtekintett oldalakra vonatkozó adatot. A legfontosabb keresőprogramok, a Google, az Oath konszern Yahoo! és Microsoft Bing keresőprogramja be van építve az internetezőknek számos szolgáltatást nyújtó internetes óriáscégek rendszerébe. Segítségükkel a cégek pótlólagos adatokat gyűjtenek, amelyek a keresőprogramok által kigyűjtött adatokkal keresztezve még pontosabb képet alkotnak az internetezőről. „Nem kell közölni a Google-lal az életkort vagy a nemet.” „Számos más tényező segítségével maguk is képesek meghatározni” – így Chirag Shah.

AMIT ÁRUSÍTANAK: mint a közösségi portálok esetében, az ő bevételük nagy része is a reklámból származik. Nem adatokat árulnak, hanem a pontosan körülírt fogyasztóhoz való hozzáférést, amit a keresőprogramok által, valamint a Google esetében leányvállalatán, a YouTube videomegosztó portálon való összes keresés és megtekintett tartalomból kinyert adatok keresztezésével kapnak meg. A Google a Gmail levelezőprogram segítségével elküldött üzenetek tartalmát is sokáig felhasználta, erről a gyakorlatról tavaly júniusban mondott le nyilvánosan.

AMIT MEGOSZTANAK: ugyanúgy megnyitják ajtajukat a fejlesztők és az alkalmazások előtt, mint a közösségi portálok.

Az Egyesült Államokban szinte nem is létezik olyan törvény, amely védené a közösségi portálokról vagy a keresőprogramok segítségével kinyert adatokat. A szabályozó hatóság, a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) ugyanakkor éberen figyel, és 2011-ben már megbüntette a Facebookot a személyes adatok kezelése miatt. 2013-ban az FTC megállapodott a versenyellenes gyakorlattal vádolt Google-lal.

Kanadában és Európában korlátozzák az adatok felhasználását, egyebek között az egészséggel kapcsolatos valamennyi adatot – magyarázta  Ryan Berger, a Norton Rose Fulbright nemzetközi ügyvédi iroda kanadai részlegének vezetője, aki szerint ilyen esetekre szinte még nem létezik jogi precedens.

Európában a Facebookot 2017-ben 110 millió euró bírsággal sújtotta az Európai Bizottság, amiért a WhatsApp-pal személyes adatokat osztott meg.

Franciaországban az Informatikai és Szabadságjogok Nemzeti Bizottsága (CNIL) adatvédelmi hatóság 2017-ben 150 ezer eurós bírságot rótt ki a Facebookra, amiért „hiányosságok” voltak a felhasználók adatainak kezelésében.

A május 25-én életbe lépő európai uniós új Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) világosabban szabályozza majd az adatgyűjtést. (MTI)