Hol mi kerül az ünnepi asztalra?
Az ünnep étrendje jellegzetes. Régóta elmaradhatatlan a tojás, de a sonka és a kalács újabb keletű étel. Azonban országonként más és más kerül a húsvéti asztalra.
Az ünnep étrendje jellegzetes. Régóta elmaradhatatlan a tojás, de a sonka és a kalács újabb keletű étel. Azonban országonként más és más kerül a húsvéti asztalra.
Olaszországban sonka helyett szalámit fogyasztanak főtt tojással, panettonéval, az ottani kaláccsal. Görögországban tojásos citromleves és bárányhús az ünnepi menü. Lengyelországban a húsvétra már az előző héten elkezdik a kenyér- és kalácssütést, és elkészítik jellegzetes édességüket, a babkát. Ez a fánkhoz hasonló édesség gazdagon ízesítve mazsolával, reszelt citrom- és narancshéjjal. Húsvét vasárnapján az ünnepi asztal roskadozik a sok finomságtól, sonka, kolbász, tojás is kerül rá.
Franciaországban jellegzetes húsvéti étel a sült bárány, amelyet vörösborral fogyasztanak. Németországban kalácsot, tormás sonkát, csülköt és kemény tojást tesznek az asztalra. Svédországban nemzeti színekbe öltöztetik az ünnepi asztalt, a vázákba gallyakat állítanak, és azt kékre és sárgára festett tollpihével díszítik. Az ünnepi étel pedig a hagyományos, sózott heringgel és hagymával lerakott burgonya tejszínnel sütve. De ma már főtt tojást, bárányt, csirkét, sonkát is tálalnak. A finn húsvéti asztal elmaradhatatlan fogása a spenótleves, a birkapecsenye és a mämmi, amely egy malátából készült étel. Prágában sonkát, kalácsot és főtt tojást esznek, a kuglófot pedig bárányformájúra sütik, emellett mézeskalács is kerül az asztalra.
A húsvétvasárnap szokását a protestáns telepesek vitték magukkal Amerikába. A tengerentúlon vadászat is párosul a tojáshoz, hisz jutalmat kap, aki a legtöbbet találja meg.
A Húsvét-szigetek polinéz háziasszonyai nem törik a fejüket az ünnepi menükön. E szigeten pogány nép lakik, nem ünnepelnek húsvétkor. A név a felfedező, Roggeveen holland admirális nevéhez fűződik, aki éppen húsvét vasárnapján pillantotta meg a szigetet.
