id. KÁDÁR FERENC
Amikor Isten látta, hogy az út túl hosszú, a domb túl meredek, a légzés túl nehéz lett, átölelt, és mondta: gyere haza! Fájó szívvel búcsúzom szerető férjemtől, id. KÁDÁR FERENCTŐL. Életed 75. évében megpihentél. Temetése november 12-én 13 órai kezdettel lesz a városi, Jeddi úti temetőben. Szerető felesége, Magdolna. (11326-I)
Köszönjük, hogy éltél, és minket szerettél, nem haltál meg, csak álmodni mentél. Szívünkben itt él emléked örökre. Ha látni akarunk, felnézünk az égre, a csillagok közt utazol tovább, ott várj ránk, ha időnk lejárt. Szomorú, megtört szívvel búcsúzunk édesapámtól, id. KÁDÁR FERENCTŐL. Leánya, Ildikó és veje, Csaba. (11322-I)
Megpihenni tértél, a fájdalmat elhagyva, amelyet reménykedve viseltél magadban. Fájó szívvel búcsúzunk édesapámtól, id. KÁDÁR FERENCTŐL. Fia, Feri, menye, Ildikó. (11325-I)
Elfáradtál az élet tengerén, pihenj csendben a föld lágy ölén. Fájó szívvel búcsúzunk édesapámtól, id. KÁDÁR FERENCTŐL. Fia, Laci és menye, Évike. (11323-I)
Úgy mentél el, hogy a búcsú elmaradt. „Amíg él a szeretet és az emlék, addig igazából nincs halál.” Fájó szívvel búcsúzunk édesapámtól, id. KÁDÁR FERENCTŐL. Fia, Levente, menye, Crenguţa és unokája, Dávid. (11326-I)
Nagyapámat, id. KÁDÁR FERENCET, sajnos nagyon korán elvesztettem, de amíg élek, emléke megmarad szívemben. Búcsúzik tőle szeretett unokája, Kinga, férje, Claudiu és dédunokája, Antónia. (11324-I)
A küzdelmes életnek vége a fájó válás, reményünk a viszontlátás. Búcsúznak id. KÁDÁR FERENCTŐL szeretett unokái: Barni és Berni. (11324-I)
