Idén drága a bárányhús

A mészárszékben 50 lejt is elkérnek érte

Húsvétra készülünk, a hagyománytisztelő családok ünnepi asztalára bárányhús szokott kerülni. Idén is lehetőség van beszerezni ezt az ínyencséget, azonban sokkal borsosabb áron, mint előző években. Maros megyében bőven van kínálat, idén több mint 550 ezer bárány született, mégis felsrófolták az árakat. Lehet, egyesek le is mondanak a bárányhúsról, hiszen nem hajlandók 45–55 lejt fizetni egy kilogrammért, mások a húsvéti menüért megadják módját, s megveszik a luxusárunak számító portékát. 

A bárányhúsvásárlással kapcsolatban az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság ajánlásait osztjuk meg olvasóinkkal, s két mezőmadarasi gazdát szólaltatunk meg, akik bárányokat nevelnek, és más-más módon értékesítik a jószágokat.

Úton-útfélen ne vegyenek bárányt!

Dr. Goga Lucian, a Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság aligazgatója lapunk megkeresésére elmondta, hogy húsvét előtt fokozott ellenőrzéseket végeznek az esetleges élelmiszer-fertőzések megelőzése érdekében. 

Ilyen ellenőrzések vannak valamennyi állati eredetű élelmiszert termelő, feldolgozó, raktározó, szállító vagy értékesítő egységben, azaz vágóhidakon, mészárszékekben is. Most főleg a bárányhúsra fókuszálnak, hiszen húsvétkor hagyományosan ezt fogyasztja a lakosság. 

– Maros megyében 550 ezer juhot tartanak, ami azt jelenti, hogy idén körülbelül ugyanennyi bárány született, tehát az ünnepre biztosított az elegendő bárányhús. Fontos tudni, hogy a háztáji gazdaságokban a bárány hagyományosan is levágható saját használatra vagy a családtagok, rokonok számára. A bárány vásárlása háztáji gazdaságokból is megengedett, ebben az esetben is az állat helyben levágható, de nem válhat gyakorlattá az, hogy közterületen, a tömbház előtt, úton-útfélen bárányt vágjanak. Ez tilos. A bárány kereskedelmi célra csak állategészségügyi engedéllyel rendelkező egységekben, vágóhidakon vágható le. A megyében hét engedélyezett vágóhíd működik, többek között a Marosvásárhelyen a Tordai és a Primacom Kft.-nél, Szászrégenben, Radnóton, valamint Kibéden a Dósa vágóhíd. A piacokon idén nem lehet bárányt vágni, mert az országos állategészségügyi igazgatóság rendelkezése értelmében csak ott ajánlott piaci vágópontot létesíteni, ahol nincsenek vágóhidak. Nálunk viszont vannak. Tény, hogy a vágóhidakon adottak azok a feltételek, amelyek élelmiszer-biztonsági szempontból megfelelő terméket biztosítanak a fogyasztóknak, így kizárható a betegségek kockázata. Mindenkinek azt ajánlom, hogy engedéllyel működő egységekből vásárolja a húst és az élelmiszertermékeket, ugyanis egészségi szempontból ez a biztonságos. Semmiképpen se vásároljanak alkalomszerűen bárányhúst, például csomagtartóból, mert onnan olcsóbb, hiszen kockáztatják családjuk egészségét! A vágóhidakról a bárányhús a mészárszékekbe, húsboltokba, szupermarketekbe kerül, innen bárki megvásárolhatja a friss terméket – tájékoztatott dr. Goga Lucian. 

Élősúlyban 20 lej a bárány kilója

Mezőmadarason többen foglalkoznak állattartással.

Kibédi János háztáji gazdaságában tart juhokat, húsvét előtt nagy családja, közvetlen ismerősei körében osztja szét a bárányokat.

 – Idén szépek lettek a bárányok, 15–22 kg közötti súlyúak. Itthon, helyben a családban elkel a bárány, hiszen testvéremnek, bátyámnak, unokatestvéreimnek, a rokonoknak adok. Köztudott, hogy idén drágább a bárány, mint tavaly, élősúlyban 20 lejbe kerül kilója, azaz egy szép báránynak 400-500 lej körüli az ára. Levágva 40-45 lejt kell számítani kilogrammjáért. Ha nagyobb a bárány, levágva az élősúly felét kapjuk, ha fiatalabb a bárány, akkor egy-két kilóval több lesz levágva, mint az élősúly fele. A rokonoknak, családtagoknak helyben le is vágom, így konyhakészen kapják. Mindennek felverték az árát, mi is drága gabonával tartjuk az állatokat. Van, aki drágán is megveszi a bárányt, mert azt tartja, húsvét egyszer van egy évben, s egyszer megengedi magának, hogy finom zsenge húst fogyasszon. Mások pedig megelégednek egy fél vagy egy negyed báránnyal. Szerintem az emberek kilencven százaléka a második változat mellett dönt – mondta Kibédi János, hozzátette, hogy sem a báránybőr, sem a gyapjú nem kell senkinek, elássák, nincs mit kezdeni vele. Pedig a báránybőr és a gyapjú pár évtizeddel ezelőtt keresett volt, s jó jövedelmet biztosított a juhos gazdáknak és a pakulároknak. A mai piacgazdaságunk arról szól, hogy a gazdag államok nálunk adják el a minőségileg gyenge termékeiket, mi pedig könnyen hajlunk arra, hogy elfelejtsük a minőségi kézműves báránybundát és a gyapjútermékeinket. 

A nagyobb gazdák exportra nevelik a jószágot 

Nemes Árpád szintén Mezőmadarason gazdálkodik, nagyobb farmmal rendelkezik. – Mi nem húsvét előtt, hanem nyáron értékesítjük a bárányokat, amikor elérik a 30 kg körüli testsúlyt. Kizárólag exportra viszik az állatokat. Évente 500-600 bárányt szoktam eladni, mikor mennyi van. Megvannak a felvásárlók, a viszonteladók, már régen kialakult a piac. Idén még nem tudjuk, milyen árat fizetnek, 18-19 lejes árat emlegetnek azok, akik tavaly is megvették a bárányokat. Ekkor 14 lejt fizettek az élő bárány kilogrammjáért. Az árat a külföldiek „állítják be”, az arab országok, ahová az élő bárányokat exportálják – fogalmazott Nemes Árpád. Azt is elmondta, hogy a báránytartás profitot termelő vállalkozás, de rengeteg munka van vele, s nincs kivel dolgozni. Megfogalmazása szerint senki sem akar dolgozni, lenézik azokat, akik állatokat tartanak. Úgy véli, a mostani világ arról szól, hogy ingyen, munka nélkül jussanak hozzá az emberek a különféle támogatásokhoz.