Idén tető alá kerül a bői templom

Hittel és csendben végzett munkával

Egy évvel ezelőtt még csak álom volt az, hogy Székelybő maroknyi reformátusának új lelki hajléka épüljön, ma már hisznek abban, hogy ez megvalósulhat. Az alig félszáz hívő temploma két előző istenháza romjain „hajtott ki”.

A délutáni csendben az álom is csak álmodni mer a mintegy nyolcvan lakosú Székelybőben. A dombtetőn a hosszú évtizedek romlása után a magyar kormány támogatásával megújuló katolikus templom hirdeti a völgy zsákfalujába érkezőnek, hogy még nem veszett el a maroknyi székely, s a tavaly befejezett aszfaltútépítés talán meg is állíthatja a fogyást ezen a településen. A fákkal borított domboldalon egy másik templomnak is helye van alig száz méterre a katolikusokétól: immár negyedik, ezúttal időtállónak tervezett hajlékuk építését kezdték el a reformátusok.

Megtették az első lépéseket

Tavaly novemberben láttak hozzá a székelytompai református missziói egyházközséghez tartozó székelybői gyülekezet régi templomának lebontásához, amikor számlájukra 100 ezer lej érkezett a bukaresti vallásügyi államtitkárságtól egy pályázati kérés nyomán. Ekkor már értelmét látták megtenni ezt a lépést: ha a régi templomot lebontják, és elkezdik egy új építését, ha elindul a folyamat, már könnyebben találnak támogatókat is ügyüknek – mondta el lapunknak Gáspár István református lelkész. A régi templomot 2004-ben javították ugyan, de a következő tizenöt évben állaga tovább romlott, a vályogfal folyamatosan lehámlott, a szinte alap nélküli épület az aláfalazás ellenére is tovább süllyedt. A lelkész a szakemberek véleményét is kikérte, majd közölte a gyülekezettel, hogy új templom építésére lesz szükség. A gyülekezeti tagoktól nem számíthattak saját pénzalap biztosítására, ugyanis ezen a félreeső településen a mindennapit megszerezni is gondot jelent. A régi templom lebontásában viszont munkagépekkel vagy kézi erővel, önkéntesen részt vettek a hívek, így csakhamar lekerült a kis templom toronysisakja, tornya, majd a falak is megadták magukat. Az új templom építésére már előzőleg megkötötték a szerződést egy székelytompai vállalkozóval, így csakhamar elkezdték az új épület alapozását is. Kezdetben úgy gondolták, hogy elég lesz a másfél méter mély alap, de a földtani tanulmányok mást mutattak, és ez a munkálat során be is igazolódott: ennél mélyebben kellett keresni az alapozáshoz szükséges szilárd réteget. Ugyanis az előző templom is egy még korábbi elődje helyére épült, ezért a domboldalon álló kert tulajdonképpen csupa töltés, ezért általában 2,5, de néhol 3 méter mélységig is le kellett ásni 60-80 centiméter szélességben, hogy aztán hatalmas mennyiségű vasbeton felhasználásával decemberre elkészüljön az alap és az épület aljzatbetonozása. Még néhány bála tégla megvásárlásával, 102 ezer lejes kiadással zárhatták az évet.

További támogatás érkezik

Az elszámolás után újabb pályázatot nyújtott be a lelkész Bukarestben, ugyanis mintegy 800 ezer lejre volna szükség az új templom teljes elkészítéséhez és átadásához. A kitörő koronavírus-járvány bizonytalanná tette az építkezés folytatását, aztán Tóth Sándor polgármester biztatására a lelkész megkereste Császár Károly szenátort, aki már tavaly segítségét ígérte az építkezés ügyében. A honatya utánanézett az ügy állásának a fővárosi hivatalokban, és nemrég értesítette az egyházközséget, hogy 500 ezer lejre számíthatnak, ugyanis a teljes költségvetést nem támogatják az államtitkárságon, a terveket, tanulmányokat és a tereprendezést más forrásokból kell fedezni, ugyanúgy eszközökre, berendezési tárgyakra, műszaki kiadásokra sem fordítanak támogatást, ám a tulajdonképpeni építést finanszírozzák. Az összeg folyósítására még ebben a hónapban számíthat az egyházközség, így hamarosan ismét megjelennek az építők. A lelkész úgy véli, az idén nemcsak fedél alá kerül az épület, hanem a nyílászárók beszerelése és a belső vakolás is szóba jöhet.

A gyülekezet lelkésze, ft. Kató Béla református püspököt is felkereste az építkezés ügyében, a főpásztor az év végén vagy a következő év elején tudna foglalkozni ezzel, így a bőiek reménykednek, hogy talán sikerül magyar kormánytámogatást szerezni azokra a kiadásokra és munkálatokra, amelyeket a bukaresti kiutalás már nem fedez.

A könyvtárba költöztek

A gyülekezet jelenleg 36 lelket számlál, és még van nyolc-tíz, aktív gyülekezeti élet jelét nem mutató református személy a faluban.

A templom lebontása azonban nem zavarta meg a gyülekezeti életet, a lelkész azóta is kéthetente tart istentiszteletet, erre a célra a művelődési otthon könyvtárát találták megfelelőnek, és az önkormányzat is beleegyezett ennek használatába. Egyedül a konfirmációt nem szerették volna itt tartani, ezért az egyetlen bői konfirmandus két székelymosoni társával a szomszédos település csodálatos kis műemlék templomában tett hitvallást az elmúlt hét végén.

Új köntösben a többi templom is

Gáspár István tizennyolc éve szolgál a missziói egyházközségben, de a pasztorációs munka mellett a templomok állapotára is figyelt. Az anyagyülekezetnek számító tompaiak templomának felújítására a román vallásügyi államtitkárság nyújtott egy bizonyos összeget, de a munkálat teljes befejezésére a magyar kormány támogatásával kerülhetett sor tavalyelőtt egy négyéves folyamat során. Tavaly a magyar kormány támogatásával végeztek külső-belső felújítást a nyárádgálfalvi leánygyülekezet templomán is. Annál nagyobb, teljes felújítást jelentő beruházás 2010–2016 között történt a ma 240 éves székelymosoni református templomnál, ahol bukaresti és budapesti minisztériumi, valamint helyi és megyei önkormányzati támogatásokkal újult meg a Tholdalagi Krisztina és Haller Zsigmond grófok által építtetett barokk-klasszicista templom. A székelysárdiak temploma már előzőleg megújult, így ott nem kellett ilyen beruházásban gondolkodni, ezért idén a harangokat villamosították, ahogyan előzőleg a tompai templomban is.