II. Rákóczi Ferenc fejedelmet nem lehet kitörölni a marosvásárhelyiek emlékezetéből

A Szent György Lovagrend Észak-erdélyi Nagypriorátus Marosszéki Priorátusa és a Rákóczi Szövetség emlékünnepséget szervezett a fejedelem halálának 280. évfordulója kapcsán, a fejedelem előtti tisztelgés jeléül. Az ünnepségre a marosvásárhelyi Vártemplomban került sor, majd ezt követően megkoszorúzták a fejedelem Vár sétányon álló mellszobrát. Igét hirdetett Henter György, a Vártemplom lelkipásztora. 

 

– Örvendezz Istennek, oh te egész föld! – a 66. zsoltárban megfogalmazott felszólítás a föld minden teremtményére érvényes, nem csak a hatalmasokra, elöljárókra, hanem az egyszerű emberekre, sőt szűkölködőkre is. Elesettségünkben sem lehetünk szomorúak! – fogalmazott Henter György lelkipásztor. 

Dr. Makkai Gergely, a Szent György Lovagrend nagypriorja köszönetét fejezte ki, hogy a névadó szent ünnepén ismét otthont adott nekik a Vártemplom. Szívesen jönnek ide, mert a szent hajlék hangulatában és monumentalitásában a leghűbben idézi azokat az időket, amikor a lovagság és a rendek ezelőtt pár évszázaddal a virágkorukat élték. – A szárnyaló tudomány, a korszerű technológia korában, a lazuló közösségi kötelékek és erkölcs világában feltevődik a kérdés, hogy érdemes-e a sötét középkornak bélyegzett időszak lovagrendjeit feleleveníteni? Van-e létjogosultsága a Szent György Lovagrendnek, amelyet közel 700 évvel ezelőtt, 1326. április 21-én Visegrádon hívott életre I. Károly Róbert király? Ha körülnézünk napjaink folyamatain, láthatjuk, egyénként, közösségként tapasztalhatjuk, hogy napjainkban is megmaradt az erőszak. Csakhogy az erőszak formái ma sokkal kifinomultabbak, rejtettebbek és célratörőbbek, mint a középkorban, mert nem az ember fizikai megsemmisítésére, hanem a szellem megtörésére és ellehetetlenítésére, a magányra ítélésre, a közösségek szétdarabolására törekszenek. Nem karddal, nem fegyverrel mennek egymásnak az emberek, hanem bankok embertelen kamatpolitikájával, az újragyarmatosítás számunkra kedvezőtlen gazdaságpolitikájával, egész nemzetek, nemzeti kisebbségek életfeltételeit lehetetlenítik el. Gondoljunk csak a marosvásárhelyi harmonikus együttélés megbolygatására, a napokban zajló utcanévtábla-botrányokra. Voltak olyan történelmi időszakok, amikor egy intézmény magára vállalta ezeknek a túlkapásoknak a kivédését, ők voltak a lovagok. Ők a harcot fizikailag, testi erővel vívták meg. Ők voltak a korszak hősei. Megváltozott körülmények között megváltozott a lovagok cselekvési módja, a harc eszmei, gondolati síkra terelődött. Az erény, az igazsághoz való hűség azonban megmaradt, a társadalmi túlkapásokkal szembe kell szállni. Értelemmel és józan ésszel kell harcolni az igazságért. Ha ezt sikerül megvalósítani, a feltett kérdésre, hogy van-e létjogosultságuk a lovagrendeknek, a válasz igenlő. Tartalmas tevékenységünk, amelyet nap mint nap kifejtünk, eleget tesz a kihívásoknak. Köszönet ezért lovagtársaimnak, Nagy Géza priornak a közösségért kifejtett tevékenységért – mondta dr. Makkai Gergely nagyprior. 

Dr. Kálmán Attila, a Római Katolikus Gimnázium történelemtanára II. Rákóczi Ferenc életét, történelmi szerepvállalását ismertette. Kár, hogy a fiatal generáció nem volt befogadója az értékes előadásnak. Igaz, ma bármiről olvashatunk a neten, de nem mindegy egy nagyszerű előadást hallgatni vagy magányosan csemegézni egy-egy történelmi személyiség nagyságáról. 

Az ünnepség következő momentuma a Pokorny Attila által készített Rákóczi-szobornál folytatódott. Benedek Zsolt, a Marosvásárhelyi Református Kollégium igazgatója a marosvásárhelyiek II. Rákóczi Ferenchez való kötődését emelte ki. A város közössége a fejedelmet a szívébe zárta. A Gyulafehérváron  1704. július 8-án fejedelemmé kikiáltott II. Rákóczi Ferencet 1707. április 5-én a Dinnyeföld réten iktatták törvényes fejedelemmé. A marosvásárhelyi Vártemplomban ekkor tartott országgyűlésen mondták ki Erdély elszakadását a Habsburg-háztól. Ez az esemény maradandó nyomot hagyott a marosvásárhelyiekben. Emlékére 1902-ben, Bernády György polgármester idejében elkészült a 70 lépcsőfokos Rákóczi-lépcső, 1907-ben a Kossuth utca és Arany János utca találkozásánál felavatták a Rákóczi-szobrot, ami aztán az 1919-es rendszerváltás áldozata lett. 

Marosvásárhelyen 2004. május 26-ától ismét van II. Rákóczi Ferencnek szobra, amelyet a fejedelemmé választás 300. évfordulójára állítottak. 2014-től pedig újraalakult a II. Rákóczi Ferenc katolikus gimnázium. – Az idők változnak, szobrok, kollégiumok tűnhetnek el, de a fejedelmet nem lehet kitörölni Erdély történelméből, nem lehet kiirtani a magyar szívekből – mondta Benedek Zsolt igazgató, a Rákóczi Szövetség elnöke. 

A fejedelem szobrát a Szent György Lovagrend, a Rákóczi Szövetség, a Történelmi Vitézi Rend, a Johannita Segítő Szolgálat, a Castellum Alapítvány és a Magyar Kultúra Lovagrend koszorúzta meg. 

Az ünnepséget a Cantuale énekegyüttes műsora tette színesebbé. Az együttes tagjai emléklapot is átvehettek, elismerésül az eddigi fellépésekért.