Illés-napi vásár Mezőrücsön

Egység a sokszínűségben

Minőség és a szervezők hozzáértése jellemezte azt a mezőségi ünnepséget, amelyet július 20-án tartottak Mezőrücsön. Megpróbálták úgy szervezni, hogy a községben élő, és a környező településekről odalátogató maroknyi magyar közösség is a multikulturalitás jegyében magáénak érezhesse az eseményt. 

Maros megyében első ízben sikerült uniós pénzekből, a PNRR program finanszírozásával szervezni tömegrendezvényt, melynek szervezője a Doruri mureşene kulturális egyesület vezetője, Costi Dumitru, a pályázat önrészét biztosító partnerszervezet pedig a helyi polgármesteri hivatal volt. Tavaly hozzávetőleg ötezer résztvevője volt a kirakóvásárnak és ünnepségnek. Ciprian Alin Belean polgármester szerint Mezőrücsön százéves hagyománya van az Illés-napi vásárnak, amit minden évben július 20-án tartanak, függetlenül attól, hogy hétvégére vagy hétköznapra esik.

Annak ellenére, hogy köztudott, Illés napján viharok söpörhetik el a hasonló eseményeket, a helybéliek vállalják a nyári esőben is a hagyományaik folytatását, úgy tűnik, a mezőségi ember vidám vásári és ünnepi hangulatát semmi sem ronthatja el. Az Illés-napi vásárt megelőző napon a Kultúrpalotában tartották a Vasile Conţiu emlékére szervezett fiatal népdalénekesek vetélkedőjét. A Maros Megyei Tanács partnerségével szervezett vetélkedőre közel ötvenen neveztek be, a válogatást követően húszan mérték össze tehetségüket. A vetélkedőn jó helyezéseket elérők szórakoztatták a mezőrücsi ünnepség nagyszámú közönségét. A lakosság nemzeti hovatartozása tekintetében a román népi kultúrának jutott nagyobb tér, az országosan közismert előadók mellett Maros megyei és környékbeliek is szórakoztatták az egybegyűlteket. A magyar népzenét és néptáncot a búzásbesenyői Búzakalász néptáncegyüttes fergeteges műsora képviselte, koreográfus Lengyel Ildikó. Az ünnepséget este 10 órakor tűzijátékkal zárták.

Amint a fesztivál projektmenedzsere, dr. Costel Dumitru és a község polgármestere is hangsúlyozta, minőségi ünnepi alkalomra törekedtek, hogy a helyszínre látogatók megtalálják a kedvükre való szórakozási lehetőséget. A gyerekek, fiatalok számára kisebb méretben, de a vidámparkok hangulatát idézték a különböző korosztályok számára felállított csúszdák, ugrálók, kisvonat, hullámvasútféle és számtalan vásári hangulat elmaradhatatlan kelléke, akárcsak a pónilovaglás.

Kézművestermékek bő kínálata

A szuvenírárusok mellett több mint húsz sátorban kézművestermékeket, népi iparművészeti tárgyakat árusítottak. A marosvásárhelyi Szabó Réka standja az általa készített magyar népviseletekkel üde színfoltként csalogatta a bámészkodókat, hogy megérintsék a mívesen kidolgozott, szívet-lelket melengető népi öltözékek anyagát. Mint hangsúlyozta, a standja bemutató jellegű, a szervezők kérésének tett eleget, ugyanis csakis rendelésre készít népi viseletet. Segítség nélkül, egymaga dolgozik, és egyelőre a tánccsoportoktól kapott megrendeléseket próbálja teljesíteni. A mezőrücsi Illés-napi vásárban a nyárádmenti népviselet mellett megcsodálhattuk a székely mezőségit, a helyi mezőségit, a marosfelfalui, a magyarózdi, a vajdaszentiványi, a magyarszentbenedeki viseletet is. A háziszőttes anyagokat maga szerzi be azoktól, akik még folytatják a szövésmesterséget. 

Egy kihalófélben lévő mesterség termékeit is megtekinthettük a lószerszámokat árusító standoknál. A Beszterce megyei vállalkozó szerint eltűnőfélben lévő szakmájukat elődeiktől örökölték, de egyre kevesebb azon fiatalok száma, akik ezt tovább szeretnék vinni. A Sebes völgyében több család is ezzel foglalkozik, és az országban szervezett események, vásárok alkalmával próbálják értékesíteni a bőrből készült hámokat, díszítőelemeket, ostorokat stb. Többnyire kézi munkával dolgozzák meg az Arad megyéből beszerzett minőségi alapanyagot, de otthonukban ipari gépek segítik a munkájukat. Egyedüli előnyük, hogy a családtagok dolgoznak, és nem kell bért fizetniük az alkalmazottaknak, így a megélhetésük egyelőre biztosítva van – válaszolták kérdésünkre.