Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Tegnap közel száz polgármestert vártak a prefektúra nagytermébe, ahol arról tanácskoztak volna, hogy közös erővel tegyenek valamit azért, hogy a régiósítás során a Közép régió központja ne Brassó, hanem Marosvásárhely legyen.
A meghirdetett időpontban több intézményvezetőt számolhattunk össze, mint polgármestert, sőt több újságírót, mint ahány polgármestert és igazgatót együttesen. Az ötlet Dorin Florea agyából pattant ki, s a felkérésnek csupán a demokrata önkormányzati vezetők tettek eleget. (Florea szerint egyes pártvezetők megtiltották saját polgármestereiknek, hogy részt vegyenek a tanácskozáson.)
Kíváncsian és kellő gyanakvással ültünk be a terembe, hogy újabb fantáziaszüleménynek leszünk tanúi. A polgármester a jól ismert színes stílusában vezette fel az indoklást, nem feledkezve meg azokról a pártvezetőkről, akik távol tartották az önkormányzati tisztségviselőiket, sem a politikusokról, akiket szerinte egyéni vagy csoportérdekek vezérelnek döntéseikben, az önkormányzatokat, és a helyi közösségeket semmibe veszik, s önhatalmúlag, „egyetlen tollvonással” döntenek a sorsukról.
Még a tanácskozás előtt valaki „hülyeségnek” nevezte az ötletet, mert, mint mondta, normális ember nem hiheti, hogy Brassó lemond arról, hogy régióközpont legyen. Ezzel szemben kiderült, hogy az önkormányzatok képviselői felkarolják az ötletet, mint elhangzott az egyik polgármester részéről, elegük van abból, hogy eddig Gyulafehérvárra kellett járniuk, ne várják el, hogy ezentúl Brassóba menjenek például pályázati ügyekben.
A túlzásoktól eltekintve, miszerint kizárólag a politikusok vétke, hogy Marosvásárhely hátrányos helyzetbe került, alapjában véve nem volt unalmas a gyűlés. Az önkormányzatok a decentralizáció mellett tették le a voksukat, hogy a helyi közösségek dönthessenek az őket érintő kérdésekben, s az önkormányzatoknak – főleg a kisebb közigazgatási egységeknek – ne kelljen pénzt kunyerálniuk a megyei tanácsoktól és a minisztériumoktól.
Végighallgatva a szövegelést, azt logikusnak találhattuk, hogy ha megvalósul a valós decentralizáció, akkor már a helyi közösségeken múlik, hogy életképesebbekké válnak-e vagy sem. De hogy Vásárhely képzelgőkészséggel túlságosan is megáldott polgármestere miért hiszi, hogy a régiósítás ma még teljesen bizonytalan ügyében már csak az a tét, városunk vagy Brassó lesz-e a leendő székhely, azt már nehéz megérteni.