IMF: javult a pénzügyi és piaci helyzet
Az elmúlt hat hónapban világszerte javult a pénzügyi és piaci helyzet, ami az eszközárak markáns emelkedéséhez vezetett, de a reálgazdasági aktivitás továbbra is gyenge, s a kedvezőbb környezetet csak olyan intézkedésekkel lehet fenntartani, amelyek mérséklik a stabilitási kockázatokat és serkentik a további növekedést.
Az elmúlt hat hónapban világszerte javult a pénzügyi és piaci helyzet, ami az eszközárak markáns emelkedéséhez vezetett, de a reálgazdasági aktivitás továbbra is gyenge, s a kedvezőbb környezetet csak olyan intézkedésekkel lehet fenntartani, amelyek mérséklik a stabilitási kockázatokat és serkentik a további növekedést – írta szerdán kiadott, féléves pénzügyi stabilitási jelentésében a Nemzetközi Valutaalap (IMF).
A szervezet szerint a kedvezőbb körülmények kialakulásához többek között az erőteljesebb gazdaságpolitikai intézkedések, a monetáris gazdaságélénkítés új köre, illetve a továbbra is kitartó likviditási támogatás járult hozzá. Ezek az intézkedések csökkentették a súlyos válsághatások kockázatait, javítottak a bizalmon és erősítették a gazdasági kilátásokat.
Az IMF szerint a pénzpiaci helyzet további javulásához a pénzügyi szektorban folytatni kell a mérlegkiigazítási folyamatot, ahogy az állami és magán eladósodottság egyenletes leépítését is. Ha akadozik ezeknek a középtávú kihívásoknak a kezelése, akkor ismét előkerülhetnek a feszültségek, és a válság krónikus szakaszába térhet át, amelyet a pénzügyi feltételek romlása és a pénzügyi instabilitás újabb fejezetei jellemeznek – véli a szervezet.
Az euróövezeti térséggel kapcsolatosan a valutaalap kiemeli, hogy jelentősen mérséklődtek a rövid távú kockázatok, és javultak az állami, banki és vállalati szféra finanszírozási felté-telei.
Ennek ellenére – írja az IMF – számos, az euróövezeti periférián tevékenykedő bank továbbra is magas forrásköltségekkel működik, és a portfólióminőség további romlásával, gyenge nyereségességgel szembesül.
A valutaalap szerint a központi bankok nem szokványos politikája továbbra is pozitív nettó hatást vált ki, és a magánbefektetőket arra ösztönzi, hogy ismét vásárolják a kockázatosabb eszközöket. A monetáris lazítás elhúzódó folyamata azonban a kockázatvállalási kedvet olyan szintre emelheti, amelynek kedvezőtlen mellékhatásai is vannak.
Az IMF a legnagyobb ilyen kockázatok között említi a hitelkockázatok téves árazását, a gyenge nyugdíj- és biztosítási alapok nagyobb kockázatvállalási hajlandóságát, és a magasabb likviditási kockázatokat.
A Nemzetközi Valutaalap szerint az euróövezetben folytatni kell a bankunió felé mutató integrációs
folyamatot. „A piacok idegesen reagáltak a ciprusi fejleményekre, ami a térség sérülékenységét, a bizalom törékenységét és a pénzpiacok töredezettségét jelzi” – áll a jelentésben.
