Indokolatlan az étkezési utalványok megadóztatása
Derzsi Ákos felszólalásában nehezményezte az étkezési jegyek megadózását. Tekintettel arra, hogy a költségvetési bevételeket jelentős mértékben sújtotta a gazdasági-pénzügyi válság, a bevételek és kiadások közötti egyensúly megteremtése érdekében, illetve az adózási alap kiterjesztése okán az adóügyi törvénykönyvet módosító 2010. évi 58. számú sürgősségi rendelet eltörölte az étkezési jegyek adómentességére vonatkozó előírást – vázolta napirend előtti felszólalásában Derzsi Ákos parlamenti képviselő.
Derzsi Ákos felszólalásában nehezményezte az étkezési jegyek megadózását. Tekintettel arra, hogy a költségvetési bevételeket jelentős mértékben sújtotta a gazdasági-pénzügyi válság, a bevételek és kiadások közötti egyensúly megteremtése érdekében, illetve az adózási alap kiterjesztése okán az adóügyi törvénykönyvet módosító 2010. évi 58. számú sürgősségi rendelet eltörölte az étkezési jegyek adómentességére vonatkozó előírást – vázolta napirend előtti felszólalásában Derzsi Ákos parlamenti képviselő. Az étkezési jegyekre a 16%-os jövedelemadó a munkavállalót terheli, a munkáltató tartja vissza és fizeti az állami költségvetés felé. Az intézkedés akkor volna indokolt, ha egy hosszú távú pénzügyi stratégia alapján hozták volna meg, véli a képviselő. Ezzel szemben számos eset bizonyítja, hogy nem egy minden jövedelemre kiterjedő strukturált pénzügyi rendszerrel állunk szemben, hanem csak az elfelejtett vagy utólag bevételi forrásként azonosított jövedelmekről van szó. Derzsi rámutatott: nyilvánvaló, hogy ha egy koherens stratégia mentén minden jövedelmet megadóztatnának, ezek egy főre eső összege jóval kisebb volna, ugyanakkor mindenkit egyaránt terhelne. „2010 óta ez az intézkedés nem indokolja a nyereséget, hiszen egyre többen vannak azok, akiknek 30 lej is óriási jelentőséggel bír. Vigyáznunk kell arra, hogy a jogok, amelyeket biztosítanak, ezek az étkezési jegyek ne zsugorodjanak olyan kicsivé, hogy a jogosultak észre se vegyék azokat” – figyelmeztetett a honatya.
