Influenza és meghűlés
2011-10-26 13:22:50
- Bodolai Gyöngyi
Megyei szinten még nem beszélnek influenzajárványról. A Közegészségügyi Igazgatóság szóvivője, dr. Uifălean Gabriela doktornő szerint az utóbbi napokban alig emelkedett a légúti megbetegedések száma. Október 17–23. között 4.113 esetet jelentettek az elmúlt heti 4.089-hez képest. A tüdőgyulladásos esetek száma enyhén (656-ról 639-re) csökkent. Védőoltást a jövő hétre ígérnek. A múlt évben 27.000-en vették igénybe az ingyenes vakcinát.
Megyei szinten még nem beszélnek influenzajárványról. A Közegészségügyi Igazgatóság szóvivője, dr. Uifălean Gabriela doktornő szerint az utóbbi napokban alig emelkedett a légúti megbetegedések száma. Október 17–23. között 4.113 esetet jelentettek az elmúlt heti 4.089-hez képest. A tüdőgyulladásos esetek száma enyhén (656-ról 639-re) csökkent. Védőoltást a jövő hétre ígérnek. A múlt évben 27.000-en vették igénybe az ingyenes vakcinát.
A szakkönyvek szerint a légúti megbetegedések és az influenza közötti különbség az, hogy az influenza nem kezdődik hurutos tünetekkel.
Jellemzői ezzel szemben a hirtelen felszökő magas láz (39-39,5C-fok), az izom- és ízületi fájdalmak, a levertségérzés, a hidegrázás és a borzongás. A hát- és derékfájás mellett a fejfájás is gyakori, begyullad a kötőhártya, könnyezik a szem. E tünetek mellett – elsősorban gyermekeknél – a hasmenés és a hányás is előfordulhat.
A panaszok két-három nap múlva megszűnnek, ha erősebb a beteg immunrendszere, más esetben egy hétig is eltarthatnak.
Az influenza kezdetben enyhe légúti tünetekkel jár, kapar, majd fáj a torok, később száraz köhögés, orrfolyás jelentkezik. A hörghurut és a légcsőhurut súlyosbodhat, s hosszú hetekig elhúzódhat. A gyengeség érzése úgyszintén, még akkor is, ha a láz csak két-három napig tartott. Az influenza legsúlyosabb szövődménye a tüdőgyulladás. Krónikus betegeknél a vírusok a már meglévő betegségek tüneteit erősíthetik fel, ezért ajánlják a krónikus betegségben szenvedő, illetve az idős embereknek valamint terhes nőknek a védőoltást.
Az influenzavírusoknak két nagy csoportját, az A és B csoportot ismerik. A vírusrészecskék felületén levő fehérjék (H, N antigének) határozzák meg kórokozó-képességüket. Az N, H antigének szerkezetének állandó változása miatt, a vírusrészecskék szerkezete állandóan módosul, s ahhoz kell igazítani a védőoltást is.
