Irritábilisbél-szindróma
2025-06-18 15:00:00
- Menyhárt Borbála
Szervi elváltozás nincs, de a panaszok megkeserítik a páciens mindennapjait
Kínzó hasgörcsök, puffadás, feszítő has – sokan legyintenek az emésztőrendszeri panaszaik jelentkezésekor, mondván, csak érzékeny a gyomruk, nem is gondolnak arra, hogy a háttérben komolyabb probléma is meghúzódhat. Az irritábilisbél-szindróma (IBS) ma már egyre több embert érint, mégis kevesen fordulnak orvoshoz vele, és gyakran évekig szenvednek, anélkül hogy pontos diagnózist kapnának. A betegségnek nincsenek kizárólag rá jellemző tünetei, így a pontos diagnosztizálása nem egyszerű folyamat, ráadásul az IBS tünetei olykor más betegségekre is utalhatnak, ezért is fontos a panaszokkal mielőbb gasztroenterológus szakorvoshoz fordulni, hogy kizárja a szervi okokat. A betegségről, annak kezelési lehetőségeiről Papp Evelin emésztőrendszeri megbetegedésekre szakosodott dietetikussal beszélgettünk.
– Melyek azok a tünetek, amelyek esetében felmerülhet a páciensben, hogy esetleg irritábilisbél-szindróma okozhatja a panaszait?
– Az irritábilisbél-szindróma, röviden IBS, egy funkcionális emésztőrendszeri rendellenesség, ami azt jelenti, hogy a tünetek hátterében nem mutatható ki szervi elváltozás, így endoszkópiai és laborvizsgálatokkal nem lehet kimutatni. Ennek ellenére nem egy álbetegségről van szó, a páciensek panaszai nagyon is valósak, és jelentősen rontják az életminőséget. Ezt azért tartom fontosnak kiemelni, mert régebb, a kilencvenes években sajnos álbetegségként tekintettek erre.
Az IBS-nek nincsenek kizárólag rá jellemző tünetei. A diagnózist gasztronterológus szakorvos állítja fel, és ennek az alapja a Rome 4 kritériumrendszer, illetve kizárásos alapon történik: először ki kell zárni más lehetséges szervi problémákat, például gyulladásos bélbetegségeket, endometriózist vagy akár a vastagbélrákot is. Ez laborvizsgálatokat, kolonoszkópiát és sokszor egyéb képalkotó eljárásokat is feltételez. Tulajdonképpen négyfajta irritábilisbél-szindrómáról tudunk: van székrekedéssel, van hasmenéssel járó, egy vegyes forma, továbbá egy meg nem határozott formája, ami azt jelenti, hogy annyira változóak a páciens tünetei, ami a széklet állagát és gyakoriságát illeti, hogy az előző három egyikébe sem lehet besorolni.
Az irritábilisbél-szindróma esetében egy egész tünetpalettáról beszélünk. Gyakori a görcsös hasi fájdalom, a hasmenés (azaz több mint három vizesebb széklet egy nap), a székrekedés (kevesebb mint három széklet egy héten), de akár a puffadás is.
Tudni kell, hogy az irritábilisbél-szindrómával élő páciensek mintegy fele kontaminált vékonybél szindrómával (SIBO) is küszködik, ez esetben is hasonlóak a tünetek, viszont gyakoribb a puffadás.
– Milyen okok állnak az irritábilisbél-szindróma kialakulásának a hátterében?
– A páciensek legalább 20–40 százalékánál egy ételmérgezés nyomán alakul ki az irritábilisbél-szindróma. Ugyanakkor a stresszes életmódnak is szerepe van a kialakulásában, hiszen az agy folyamatosan kommunikál a bélrendszerrel a bolygóidegen keresztül. Az irritábilisbél-szindrómás páciensek általában szorongóbb, depresszióra hajlamosabb személyek, ez az állapot pedig emésztőrendszeri tünetekhez vezethet. Az emésztőrendszeri panaszok pedig kedvezőtlenül befolyásolják a páciens mentális állapotát, így egy ördögi kör alakul ki, hiszen ha a páciens stresszes, az tovább fokozza az emésztőrendszeri tüneteket, emiatt sokan ajánlják a meditációt, jógát, vagy akár egy pszichológussal való együttműködést, hiszen mindez nagyon sokat tud segíteni a megfelelő táplálkozás mellett. Sajnos jellemző az is, hogy ha a páciens egy stresszesebb időszakon megy keresztül, akkor fokozódnak a tünetek.
– Hogyan lehet segíteni az irritábilisbél-szindrómával diagnosztizált pácienseken?
– Az irritábilisbél-szindróma egy összetett, de nem reménytelen állapot. Bár sokáig úgy tartották, hogy nem gyógyítható, ma már tudjuk, hogy megfelelő, személyre szabott megközelítéssel remisszióba hozható. Ennek kulcsa az ok(ok) feltárása – hiszen az IBS hátterében számos tényező állhat: bélflóra-egyensúlyzavar (diszbiózis), ételintoleranciák, fokozott bélpermeabilitás („szivárgó bél”), stressz vagy éppen korábbi ételmérgezések, kevésbé tudatos életmód, akár több faktor is jelen lehet egyszerre. Egy mikrobiomteszt – bár önmagában nem diagnosztikai eszköz – értékes információt nyújthat arról, hogy milyen irányba érdemes elindulni: például feltárhatja a diszbiózis típusát, esetleges patogén túlsúlyokat vagy a rövid láncú zsírsavtermelés hiányát. Ezek az adatok segíthetnek személyre szabott étrendi és életmódbeli beavatkozások kialakításában. A hatékony kezelés általában multidiszciplináris megközelítést igényel: gasztroenterológus, dietetikus és pszichoterapeuta együttműködésére is szükség lehet, különösen akkor, ha a tünetek mögött komplex testi-lelki összefüggések állnak.
– Sokat hallani a probiotikumok jótékony hatásairól. Az irritábilisbél-szindróma esetében segítenek enyhíteni a tüneteket?
– Az IBS kezelése sokféle módszer kombinációját igényli, és a legjobb megoldás az egyéni igényekhez és a tünetek súlyosságához igazított módszer kiválasztása.
A probiotikumok tudnak segíteni, hiszen ezek élő mikroorganizmusok, amelyek megfelelő mennyiségben és gyakorisággal fogyasztva, hatékonyak lehetnek a bélrendszer egészségére nézve. Fontos azonban tudni, hogy nem minden probiotikum fog használni, ezért is nagyon fontos egyeztetni egy szakemberrel, mielőtt ezekhez nyúlunk, hiszen ott van például a Bifidobacterium infantis, amelynek a hatékonysága az irritábilisbél-szindróma estében tudományosan bizonyított. Ugyanakkor rengeteg táplálékkiegészítő létezik, amelyek nem tartalmaznak megfelelő dózisban élő mikroorganizmusokat, így nem lesz elegendő egy ilyen típusú emésztőrendszeri probléma esetében. Vannak például olyan készítmények, szinbiotikumok, amelyek bizonyos helyzetekben hasznosak tudnak lenni, ellenben gyakran laxatív hatást váltanak ki az irritábilisbél-szindrómával küszködő betegeknél, emiatt nagyon fontos szakember segítségével, egyénre szabottan kiválasztani a megfelelő készítményt.
– A mozgásszegény életmód, az, ha valaki a munkájából kifolyólag naponta nyolc-tíz órát tölt a számítógép előtt, elősegíti a tünetek fokozódását?
– A sport, a fizikai aktivitás segítenek abban, hogy a bélmozgást egyensúlyban tartsuk, ezáltal például csökkenhet a puffadás. Ráadásul a sport hatására javul a páciens közérzete, a lelkiállapota, ami hatással van az emésztőrendszerre. Például székrekedés esetén nagyon fontos a testmozgás, a megfelelő folyadék- és az elegendő rostfogyasztás mellett. Az ülő életmód jelentősen hozzájárul a székrekedés kialakulásához, ezért fontos, hogy legalább napi 5-10 perc fizikai aktivitásunk legyen, ha lehetőségünk van, heti két-három alkalommal menjünk el sportolni, vagy tegyünk meg napi tízezer lépést, de legalább ötezret. Ha valaki naponta 8-10 órát tölt a számítógép előtt ülve, az sajnos hozzájárul az irritábilisbél-szindróma tüneteinek a rosszabbodásához, tehát nagyon fontos, hogy legalább óránként felálljunk, picit megmozduljunk.
– A táplálkozás terén mire kell odafigyelniük az irritábilisbél-szindrómában szenvedő pácienseknek?
– Nincsen tiltólista, sem egy jegyzék arról, hogy mi a megengedett, mivel annyira színes a paletta, annyira különböznek az egyes páciensek tünetei. Például a rostokban gazdag étrend ajánlott a székrekedéses betegeknek, de nem ajánlott azoknak, akik hasmenéssel küszködnek. Az irritábilisbél-szindróma (IBS) tüneteinek enyhítésére számos módszer létezik, amelyek közé tartozik az alacsony FODMAP-tartalmú étrend, 6 hétig „kivezetünk” bizonyos ételeket az étrendből, amelyek nagy mennyiségben tartalmaznak fermentálódó szénhidrátokat, laktózt, fruktózt, frukto-oligozaharidokat, galakto-oligozaharidokat, polialkoholokat.
Például a magas laktóztartalmú tejtermékeket, ide tartoznak a lágyabb sajtok, joghurtok, tejszín. 6 hét lejárta után, két hónapon keresztül visszavezetjük fokozatosan ezeket, háromnaponta egy-egy új élelmiszert illesztünk be az étrendbe, kisebb adagokban, hogy lássuk, melyek azok az ételek, vagy ételkombinációk, amelyek tüneteket idéznek elő. Azonban a táplálkozással kapcsolatosan mindenképp szakember segítségét kell kérni, mert gyakran látom azt, hogy a páciensek kihagynak bizonyos ételeket, nem juttatnak a szervezetbe megfelelő mennyiségű rostot, kalciumot, fehérjét, csak kivonnak bizonyos ételeket az étrendjükből, de nem figyelnek arra, hogy az kellőképpen változatos maradjon. Ugyanakkor gyakori az is, hogy nem étkeznek megfelelően, a mindennapi rohanás közepette éppen bekapnak valamit, vagy reggelente csak egy kávét hörpintenek fel, de mindemellett a dohányzás, az alkohol és a kávéfogyasztás is fokozni tudja a tüneteket, ezért számos életmódbeli változásra van szükség, amihez elengedhetetlen egy szakember segítsége.
– Ha elhanyagolja a páciens a betegségét, nem fordul orvoshoz, táplálkozási szakemberhez, az irritábilisbél-szindróma hosszú távon tud komolyabb betegségeket okozni, például a vastagbélben?
– A szakirodalom szerint attól nem kell tartani, hogy például vastagbélrákot okozna. Azt viszont tudni kell, hogy a bélrendszerben lévő jó és rossz baktériumok között felborult egyensúly tovább tudja rontani a helyzetet, és kialakulhat a páciensnél egy kontaminált vékonybél szindróma, hisztaminintolerancia, vagy egyéb, a bélmikrobiomot érintő probléma, tehát semmiképp nem szabad félvállról venni.
