Nem megy vakációzni a kormány, pedig igazán rá férne a pihenés, már csak azért is, hogy kicsit rendet tegyenek a fejekben.
Nem megy vakációzni a kormány, pedig igazán rá férne a pihenés, már csak azért is, hogy kicsit rendet tegyenek a fejekben. Legalább annyira, hogy ne naponta mondjanak ellen egymásnak, ahogy ez a munkára kivetett járulékok esetében mostanság történt. Mert amikor egyszer azt mondja a kormányfő, hogy a járulékfizetési modell változatlan marad, aztán másnap a pénzügyi tárca már azt ígéri, hogy a teljes járulékterhet a munkavállalóra sózzák, akkor a mezei adófizető csak arra gondolhat, hogy odafent valakiknek megártott a hőség.
Nem túl nagy a valószínűsége egyébként, hogy a munkára kivetett járulékok rendszerét gyökeresen átalakítsák a jövő évtől, mert ha a kérdésben ilyeneket lehet mondani, akkor akár a nyakunkat is rátehetnénk, hogy semmilyen komoly előtanulmány nem született az átszervezés kapcsán, látatlanban pedig nemigen lesz legény a gáton, aki egy ilyen darázsfészekbe beletenyereljen.
Mert ebből jókora kavarodás lehet. Az elemzők már számos, főleg gazdasági, de jogi buktatóra is felhívták a figyelmet. Egy olyan kormányzat, amely fütyül rá, hogy bármilyen adóváltoztatást az alkalmazás előtt fél évvel véglegesítenie kellene a vonatkozó törvények szerint, nyilván azon sem akadna fenn, hogy a munkáltató és munkaadó privát viszonyába beleszóljon egy ilyen kezdeményezéssel. Csakhogy, míg itthon már az alkotmánybíróság is egy politikai parancsra bólogató bábtársulat lett, azaz a kormányzat azt csinálhat, amit akar, mert nem koppintanak a körmére, a gazdaság legnagyobb munkáltatói külföldi privát vállalkozók, akik aligha nyelnek le ilyen gombócokat. Mert a munkát terhelő járulékok megosztása feletti rendelkezés, vagyis megszabni, hogy ki és hány százalékos hozzájárulást fizet, az az állam asztala, de arra már ilyen eredeti demokráciákban sincs eszköze, hogy a munkavállalóra áttestálandó járulékrész fejében béremelésre kötelezze a magánvállalkozókat. Ahhoz államosítania kellene, de nem ez a kormány lesz az, amelyik idáig megy el az adófizetői boldogulásáért.
Tehát a kormányzat vagy a tévéstúdiókban észt osztó tagjai nem garantálhatják, hogy egy ilyen intézkedés másnapján a magánszférában ne csökkenjenek a fizetések. De a bérek visszaesésének százalékos pontosságát is megjövendölni hajlandó elemzőktől sem kell kétségbeesni, mert a gazdaság számos területén munkaerőínség van. Ezekben az ágazatokban, főleg a képzett személyzettel rendelkező cégeknek fontos lesz megtartani az értékes munkaerőt, aminek érdekében akár áldozatokra is hajlandóak lehetnek. Ám vélhetően ezt ki sem kell próbálniuk, mert ez az ötlet is jó eséllyel a fiók mélyén hal el, aztán ha úgy kívánja a politikai helyzet, a végre nem hajtása jó lesz ürügynek valamikor valaki ellen.
