Javítani kell a hosszú távú uniós büdzséről szóló megállapodáson
2020-07-27 16:19:24
- Mózes Edith
A helyreállítási alap létrehozása ugyan „történelmi lépés”, de közben a zöldmegállapodás, a digitális menetrend és egyéb uniós prioritások sorsa kérdésessé vált, mondták a képviselők a múlt heti rendkívüli plenáris ülésen.
Az uniós állam- és kormányfők július 17. és 21. közötti rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozójának eredményéről szóló, 465 szavazattal, 150 ellenszavazat és 67 tartózkodás mellett csütörtökön elfogadott állásfoglalásban a képviselők megemlékeznek a koronavírus áldozatairól, és tisztelegnek a világjárvány elleni küzdelemben részt vevő minden dolgozó előtt.
Hangsúlyozzák: „az EU-ban élő emberek kollektív szolidaritási kötelezettséget viselnek” egymás iránt.
Pozitív lépés a helyreállítás szempontjából, de hosszú távon nem elég
Az unió jövőbeli finanszírozásáról és a helyreállításról a Tanáccsal hamarosan kezdődő tárgyalások során a Parlament tárgyalási mandátumaként szolgáló állásfoglalásban a képviselők üdvözlik, hogy az unió vezetői a Parlament májusi javaslatával összhangban elfogadták a helyreállítási eszközt, „ami történelmi lépést jelent az EU számára”. Ugyanakkor a Parlament „sajnálatát fejezi ki a vissza nem térítendő támogatások jelentős csökkentése miatt”. Mivel a jelenlegi eljárás „nem biztosít formális szerepet az Európai Parlament választott képviselőinek”, a Parlament – amely az unió egyik költségvetési hatósága – a demokratikus és teljes értékű bevonását kéri a helyreállítási eszközről szóló döntésekbe.
A Parlament nem ért egyet a hosszú távú költségvetés (MFF) jövőorientált programjainak megvágásával; álláspontja szerint „e csökkentések alapjaiban rendítik meg a fenntartható és ellenállóképes helyreállítást”.
A jelenlegi állás szerint a környezetvédelemmel, a digitális átálással, az egészséggel, az ifjúsággal, a kultúrával, a kutatással és a határok kezelésével foglalkozó programok „finanszírozása 2020 és 2021 között drasztikusan, hirtelen [le fog csökkenni]”, 2024-től pedig „az egész uniós költségvetés a 2020-as szint alatt lesz, ami veszélyezteti az EU kötelezettségvállalásait és prioritásait”.
A Parlament nem fog „meghajolni a kész tények előtt”
A Parlament ezért jelen formájában nem fogadja el a 2021 és 2027 közötti MFF-ről az Európai Tanácsban született politikai megállapodást, és nem fog ahhoz „a kész tények előtt meghajolva” hozzájárulni. A képviselők készen állnak „megtagadni a többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos egyetértést mindaddig, amíg a Parlament és a Tanács közötti újabb tárgyalások során kielégítő megállapodás nem születik”. Ennek a 2021-es uniós programok zökkenőmentes indulása érdekében legkésőbb október végéig meg kell történnie.
Ha azonban mégsem sikerül időben elfogadni az új hosszú távú költségvetést, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 312. cikkének 4. bekezdése alapján meghosszabbodnak a jelenlegi MFF utolsó évében (2020) érvényes költségvetési határok, emlékeztetnek a képviselők. Ez pedig a helyreállítási terv és az új programok elindulására egyaránt megfelelő megoldást jelent.
Jogállamiság
A Parlament „határozott sajnálatát fejezi ki”, hogy a jogállamiság, az alapvető jogok és a demokrácia fenntartása érdekében az MFF és a helyreállítási terv terén végzett bizottsági és parlamenti munkát az Európai Tanács politikai döntése jelentősen meggyengítette.
Új bevételi források az uniós költségvetésben, az unió által felvett hitel visszafizetése
A képviselők ismét kiemelik, hogy nem adják hozzájárulásukat az MFF-hez, ha az nem tartalmazza az unió saját bevételi forrásainak reformját. Ebbe többek között az is beletartozik, hogy a 2021 és 2027 közötti MFF-időszak végére új bevételiforrás-csomagot kell bevezetni, amely legalább a helyreállítási tervhez kötődő költségek fedezésére elegendő.
A képviselők szerint az uniós állam- és kormányfők nem oldották meg a helyreállítási terv keretében felvett hitel visszafizetésének feladatát, és emlékeztetnek rá, hogy a törlesztés csak háromféle forrás igénybevételével történhet: az uniós programok költségvetésének további megvágásával, a tagállamok által befizetett összegek növelésével vagy új saját bevételi források létrehozásával. A Parlament számára pedig ez utóbbi „az egyetlen elfogadható visszafizetési mód”, hangsúlyozzák a képviselők.
Elengedhetetlen a félidős felülvizsgálat
A Parlament kéri, hogy a többéves pénzügyi keret jogilag kötelező erejű félidős felülvizsgálata legkésőbb 2024 végéig történjen meg. A felülvizsgálatnak a 2025–2027 közötti időszakra vonatkozó felső határokra, az új saját források bevezetésére és az éghajlattal és a biológiai sokszínűséggel kapcsolatos célok megvalósítására is ki kell terjednie.
(Forrás: Az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája)
