Jelentős terheket rónak a cégekre a feketegazdaság elleni intézkedések

A közép-kelet-európai régióban viszonylag stabilak az államok adórendszerei, a feketegazdaság elleni intézkedések azonban jelentős terheket rónak a cégekre – derül ki a Mazars könyvvizsgáló és tanácsadó vállalatnak a Közép-Kelet-Európa országainak adózási információit tartalmazó kiadványából. Hozzáteszik: több ország is „rákapott a válságadókra”.

 

Az összegzés alapján jelenleg az adórendszerekben nem tapasztalhatóak olyan strukturális változások, mint amilyeneket annak idején a válság előidézte költségvetési deficit miatt voltak kénytelenek meglépni az államok.

A kiadvány arra is kitér, hogy Romániában a 2013-ban természeti erőforrások kitermelésére, az energia- és gázszektorra kivetett különadókat 2014-től a speciális adók bevezetése követte: utak, csőrendszerek, egyéb speciális létesítmények értéke után is adót kell fizetni. 

A tanulmány szerint az adóreformok helyett a vizsgált régiós országok közül egyre több ismeri fel, hogy a határon átnyúló ügyletekre kell koncentrálnia. Sok olyan intézkedés érhető tetten, amelyek célja egyértelműen a kontroll alól kivont, adózatlan ügyletek adókötelezettség alá vonása, a feketegazdaság kifehérítése. Fontos kezdeményezés az úgynevezett fordított áfának a lehetőségekhez mérten minél szélesebb körű bevezetése.

A Mazars szerint a legtöbb ország olyan adórendszer megalkotásán munkálkodott, amely a befektetők számára kedvező feltételek megteremtésén kívül a költségvetési hiány csökkentését is szolgálja. Ez a két célkitűzés ellentétes irányba mutat, néhány ország a jövedelemadók csökkentésében, illetve ezzel párhuzamosan a forgalmi típusú adók emelésében látta a kiutat.

Románia és Magyarország hasonló stratégiát folytat. A román társasági adó és a jövedelemadó egységesen 16 százalék, ám a 24 százalékos áfakulcs a vizsgált országok 21 százalékos átlaga feletti.

Az országok egy másik csoportja a forgalmi típusú adók emelése helyett a magasabb jövedelemadót, illetve a társaságiadó-kulcsokban látja a megoldást. Ilyen például az egységes adókulcsot elsőként bevezető Szlovákia, mely 2013-tól visszaállította a progresszív rendszert a magánszemélyek jövedelemadózásában, és ez 2015-ben változatlanul a kétkulcsos (19, illetve 25 százalékos) rendszer formájában maradt érvényben. Ezzel összhangban a korábban 19 százalékos társasági adó is 23 százalékra nőtt, és 2014-ben 22 százalékra csökkenve még mindig a felmérésben szereplő országok 17 százalékos átlaga felett helyezkedik el. A szlovák áfakulcs ugyanakkor továbbra is átlag alatti, 20 százalék.

Ausztria ugyancsak az átlagosnál alacsonyabb forgalmi adók mellett tette le a voksát: az áfa 20 százalék; a magánszemélyek jövedelemadója ugyanakkor progresszív, a legmagasabb jövedelemkategóriában eléri az 50 százalékot. Ausztria a társasági adó kulcsát is viszonylag magasan, 25 százalékon tartja.

Görögország adópolitikáján jól megfigyelhető a válságkezelési kényszer. A görögöknél az áfa 23 százalék, míg a társasági adó 26 százalékos kulcsa a felmérés legmagasabb értéke. A személyi jövedelemadó progresszív rendszerű, az adókulcs a jövedelemszinttől függően 22, 32, valamint 42 százalék.