Jobb időkre vár a hajdani katonai lerakat

Mint ismeretes, a hadsereg gernyeszegi üzemanyag-lerakata, mintegy 38 hektár terület, több, földbe helyezett tározó és az őrség hajdani épületei a megyei tanács tulajdonába kerültek. Ebben az a jó, hogy ezáltal sikerül megőrizni az állagát, hiszen a tanács kötelékébe tartozó őrség továbbra is szigorúan védi a bekerített telepet. A gond az, hogy a gazdasági válság miatt egyelőre nem akad olyan vállalkozó, beruházó, aki/amely átvenné, rendbe tenné és használná az ingatlant.

Mint ismeretes, a hadsereg gernyeszegi üzemanyag-lerakata, mintegy 38 hektár terület, több, földbe helyezett tározó és az őrség hajdani épületei a megyei tanács tulajdonába kerültek. Ebben az a jó, hogy ezáltal sikerül megőrizni az állagát, hiszen a tanács kötelékébe tartozó őrség továbbra is szigorúan védi a bekerített telepet. A gond az, hogy a gazdasági válság miatt egyelőre nem akad olyan vállalkozó, beruházó, aki/amely átvenné, rendbe tenné és használná az ingatlant.

 Szabó Árpád, a megyei tanács alelnöke a Népújságnak elmondta, a megyei tanács nem szeretné elkótyavetyélni a vagyonát, ezért csak abban az esetben hoznak határozatot az épületek sorsát illetően, ha valamely intézmény, magánszemély biztosíthatja, hogy olyan létesítményt működtet, ami a megye lakosságának érdekeit szolgálja. Először felmerült az ötlet, hogy az erdő alatti épületekbe a megyei kórház az egészségügyi minisztérium támogatásával lábadozóközpontot vagy szanatóriumot létesítsen. Lépés nem történt az ügyben, de az ötletet nem vetették el. A nyár végén a hadsereg vezérkarának képviselői is felkeresték a megyei tanácsot, s bár korábban a honvédelmi minisztérium lemondott az ingatlanról, most ismét érdeklődnek iránta. Az alelnök szerint a megyei tanács nem zárkózott el az ajánlat elől, azonban csak úgy adják vissza az épületeket és a területet, ha a hadsereg valamit cserében felajánl, hiszen jelenleg az őrzést is a tanács biztosítja, ami költséges. Hivatalos levélben kérték fel a minisztériumot, hogy ajánljon valamit, amivel konkrétan folytathatják majd a tárgyalásokat. Választ még nem kaptak a szaktárcától. Közben a Román Vasúti Társaság is jelezte, hogy elbontaná a raktárhoz vezető síneket, mivel ezeket nem használják, és értékesítené a vasat. A megyei tanács egyelőre arra kérte a CFR-t, hogy hagyják a helyén a vonalat, mivel még nem dőlt el az ingatlan sorsa, és még az is lehet, hogy ismét használatba helyezik a közel 1 km-es vasútvonalat. Summa summárum, az ügy áll.

– Igyekszünk minél jobb állapotban megőrizni az épületeket, egyelőre ennyit tehetünk. A válság mind a magán-, mind az állami szférára rányomta a bélyegét, ezért senki nem vállalkozik olyan nagy beruházásra, aminek nincs haszna rövidebb távon. Nem szeretnénk, ha ez a létesítmény is a sertéshizlalda sorsára jutna, ezért, ameddig lehet, megőrizzük, amíg sikerül megfelelő megoldást találni – mondta Szabó Árpád.