Annyira felháborító mindaz, ami a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen folyik, hogy hamarosan a jogállamiság semmibevételére vonatkozó negatív példaként lesz sokkal nagyobb az intézmény országos és nemzetközi „idézettsége”, mint az egyetemen folyó tudományos tevékenységért.
Annyira felháborító mindaz, ami a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen folyik, hogy hamarosan a jogállamiság semmibevételére vonatkozó negatív példaként lesz sokkal nagyobb az intézmény országos és nemzetközi „idézettsége”, mint az egyetemen folyó tudományos tevékenységért. Egy felsőoktatási intézmény vezetését vállaló professzoroktól, akik emberi életekért is felelnek, joggal várná el az egyszerű halandó, hogy a törvény tiszteletében is példát mutassanak. Ahogy egy tekintélyes oktatási intézménynek is elöl kellene járnia e téren. A modern polgári társadalmak ugyanis a törvényre épülnek, amelyekben senki sem helyezkedhet szembe büntetlenül a jogszabályokkal. A törvény jövőt formáló eszköz is, amellyel a jogalkotó előrevetíti, hogy milyen társadalmat akar. A jogszabályoknak pontos hierarchiájuk van: a legfontosabb jogforrás az alkotmány, azt követik a törvények, majd a kormány-, miniszteri és végül a helyi rendeletek. Egy belső működési szabályzat (charta) nem állhat ellentétben a törvénnyel, különösen egy olyan intézményben, amely az állam, az adófizetők pénzén működik. Mi lenne a társadalomból, ha mindenki azt tenné, amit akar? Ha nem vennénk többé tudomásul a közlekedési szabályokat, ha a tolvaj azt mondaná, hogy jogosan lop meg másokat és így tovább. Egy normálisan működő jogállamban lehet bírálni a törvényeket, meg lehet tagadni a betartásukat, de csak magánemberként. Ellenkező esetben le kellene mondaniuk a tisztségükről azoknak, akik egy állami intézmény élén helyezkednek szembe a törvénnyel s tartják fenn a hátrányos megkülönböztetést a magyar diákokkal és oktatóikkal szemben. Ezért megalapozott dr. Kincses Előd ügyvéd eljárása, aki a RMOGYKE nevében a Megyei Törvényszék Közigazgatási Részlegéhez fordult jogorvoslatért, s keresetében azt kérte, hogy nyilvánítsák semmissé az egyetem chartáját, illetve igazítsák a törvényhez azt. Nos, aki azt gondolná, hogy Románia működő jogállam, kiderül, hogy téved. A sürgősségi eljárással beadott keresetlevél tárgyalását május 11-re tűzték ki, amikor már lejár az egyetemi év, s közben pénteken az új román főtanszékek vezetőségét is megválasztották. Az egyetem vezetői, akiket a jelek szerint az igazságügy is támogat, a kivárásra alapoznak. Bár Kincses Előd az eljárást sürgető újabb beadvány sikertelensége esetén kérni fogja a tárgyalás más megyébe történő áthelyezését, felmerül a kérdés, hogy miért is tartaná be az egyetem román vezetősége a törvényt, ha azt az államfőtől kezdve a kormányig – a kisember kivételével – mindenki semmibe veszi. A helyzet tragikus komolysága ellenére a régi vicc jut eszembe, amely a Japán és a Románia közötti különbséget firtatja, s amelyre valószínű ismerik a választ: Japán a mosoly országa, Románia pedig kész röhej. Nos, a jogállamiságot illetően valóban annak látszik.
