Jogi labirintussal is küzdenek

A Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Tanácsa a Közép-régiós KKV-k Szövetségével partnerségben ötödik alkalommal szervezett szakmai megbeszélést Marosvásárhelyen. Az Invest in Romania címmel tartott tanácskozás célja a külföldi befektetések vonzása, a helyi lehetőségek népszerűsítése és az export növelése. 

Az AEÁ külképviseletének gazdasági tanácsadója, Gabriel Duţu értekezésében vázolta a két állam törvényei közti különbséget, és, mint mondta, elképzelésük szerint évente tízezer vállalkozást kellene indítani. Az általa tanulmányozott statisztikai adatok szerint Maros megye nem szerepel sem az export-, sem az importtevékenységek jegyzékében. A statisztikákra és elméleti tudnivalókra alapozott előadás Dan Maşca, a maros- vásárhelyi székhelyű REEA informatikai vállalkozás ügyvezetőjének közbeszólásaival vált interaktívvá, amelynek során lépésről lépésre körvonalazódtak a helyi vállalkozók gondjai.

 

Nyugatnak termelve

„Önök Bukarestből eljönnek és felvázolják az elméletet, amiről mindenki sejti, hogy megvalósíthatatlan. Honnan tudhatja egy New Yorkban élő gazdasági tanácsadó, hogy mi a Maros megyei vagy marosvásárhelyi valóság? Miként állíthatja azt, hogy nincsenek külföldi kapcsolatok, amikor az általam vezetett cég gazdasági tevékenységének több mint hetven százaléka külföldi megrendelés? És tudják miért? Azért, mert az általunk végzett szellemi termékre helyi szinten nincs igény” – mondta az ügyvezető. Arra a kérdésre, hogy miért nem tudják helyben értékesíteni azokat a számítógépes programokat, amelyekre külföldön nagy a kereslet, a törvény által felállított korlátokat említette. „Ingyen digitalizáltuk volna azt az iskolát, amelyikben a gyerekem tanul, és kiderült, nem lehet, mert a törvény nem teszi lehetővé. Ezért arra kérnénk a kormányt is képviselő jelenlévőket, hogy kezdeményezzenek olyan törvénymódosításokat, amelyekkel megváltoztathatók azok a törvények, amelyek korlátokat állítanak a helyi kis- és közepes vállalkozók elé, ugyanis nagyobb önállóságra lenne szükség. Ha nem szavatolják új törvényekkel a szabadságot, a kisvállalkozások miként tudnak itt megmaradni?” – tette fel a kérdést az informatikai cég ügyvezetője. A kormány képviselője hihetetlennek tartotta az elhangzottakat, mint mondta, a fővárosban a gyerekének online katalógusa van, igaz, magániskolába jár, de ilyen jellegű akadályról eddig nem értesült, és nem is érti, miként lehetséges az elutasítás. 

 

Bukott közigazgatás

„Vállalkozói szemszögből nézve a közigazgatás megbukott. A gyakori miniszterváltások, a sürgősségi rendeletek, melyekkel törvényeket módosítanak, mindmegannyi jele a politikai éretlenségnek. A játékszabályokat nem játék közben kell megváltoztatni” – mondta Mora Viktor, aki hangsúlyozta, hogy építkezési tevékenységének kilencven százalékát a megyén kívüli munkálat képezi, hetven százaléka pedig külföldi megbízatás. Ez számára óriási hátrányt jelent, mivel nyugati cégekkel kell versenyezniük a munkálatokra kiírt pályázatok során, de megbirkóznak azzal is, helyi szinten ugyanis nem sikerül megfelelő versenytárgyalásokat elnyerniük. 

A Groupama Biztosító Rt. képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a modern kockázatokat, amelyekkel az üzleti szféra eddig nem szembesült – ilyen a Brexit vagy a terrortámadások – a biztosító nem vállalja fel.

Egy másik kérdésfelvetés az elektronikus úton leadott pályázatok mellett a papíralapú dossziécsomag postázásának a kötelezettsége, amit ugyancsak értelmetlennek találnak. „Annak ellenére, hogy van digitális bizonylatom, közjegyző által hitelesített bizonylatot is kell mellékeljek a pályázati dokumentumokhoz” – mondta a fordítóként működő vállalkozó. Ugyancsak ő vetette fel, hogy az állami intézmények nem kommunikálnak a magánvállalkozókkal, beadványaira, melyekben többek között az említett kérdésre is választ várt, nem reagáltak.