A jogképesség és cselekvőképesség az új polgári törvénykönyv értelmében
Az új polgári törvénykönyv (Ptk.) előírásai részben eltérő szabályozást nyújtanak a személy jogképességére és cselekvőképességére nézve.
Az új polgári törvénykönyv (Ptk.) előírásai részben eltérő szabályozást nyújtanak a személy jogképességére és cselekvőképességére nézve.
A magánszemély jogképessége (capacitate de folosinţă) polgári jogok és kötelességek elnyerését jelenti.
A jogképesség elnyerése a személy születésekor történik. Ugyanakkor a törvény jogképességet nyújt a meg nem született gyermek részére is, amennyiben az élve születik.
A cselekvőképesség (capacitate de exerciţiu) a személyt jogügyletek megkötésére hatalmazza fel, más szóval a szerződőképességet jelenti.
A személyek cselekvőképessé-gük szerint három csoportba sorolhatók: nem cselekvőképesek, részleges cselekvőképességűek, illetve teljes cselekvőképességgel rendelkező személyek.
A 14 évet be nem töltött kiskorúak, illetve a bírósági tilalom alatti személyek, kortól függetlenül, nem rendelkeznek cselekvőképességgel.
Az ebbe a kategóriába tartozók jogügyleteit a törvényes képviselőik kötik meg a nevükben. Ennek ellenére ezek a személyek saját nevükben is köthetnek olyan jogügyleteket, amelyeket a törvény külön előír, illetve a javaik megőrzését követő és ugyanakkor kis értékű ügyletekben is rendelkezhetnek (például szokásos javak vásárlása).
Olyan jogügyleteket, amelyeket a kiskorúak saját maguk is megköthetnek, a szabály szerint a törvényes képviselőjük is megvalósíthat az előbbiek érdekében.
Részleges cselekvőképességről a 14 évet betöltött kiskorú esetében beszélünk.
Ezeknek a személyeknek az esetében a jogügyletek megkötése a szülők vagy gyám (tutore) beleegyezésével, illetve a törvény által előírt esetekben a gyámbíróság (instanţa de tutelă) jóváhagyásával történik. Ez utóbbi kitétel eljárási szempontból újdonság, mivelhogy az új Ptk. érvénybe lépése pillanatáig az ilyen jellegű jóváhagyások a polgármesteri hivatalok keretében működő gyámhivatalok hatáskörébe tartoztak.
Ennek ellenére, hasonlóképpen, mint a cselekvőképességgel nem rendelkezők esetében, a 14 évet betöltött kiskorúak a javaik megőrzését követő vagy igazgató jogügyleteket és ugyanakkor a kis értékű ügyleteket is lebonyolíthatják.
Az új Ptk. egy olyan új előírást is tartalmaz, amely szerint megalapozott esetekben a gyámbíróság teljes cselekvőképességet állapíthat meg 16 évet betöltött kiskorú esetében. Ilyenkor a gyámbíróság köteles a szülőket vagy gyámot kihallgatni, valamint belátása szerint a családi tanács (consiliu de familie) véleményét kikérni.
A teljes cselekvőképesség elnyerése a nagykorúsággal következik be. A nagykorúság a 18. életév betöltésekor következik be. Ugyanakkor, a törvény szerint, a házasságot kötő kiskorú teljes cselekvőképességet nyer. Amennyiben az ilyen házasságot, bármilyen okból, semmisnek nyilvánítják, a jóhiszemű kiskorú házastárs megőrzi teljes cselekvőképességét.
A törvény viszonylagos semmisséggel (nulitate relativă) bünteti azoknak a jogügyleteknek a megkötését, amelyek egy cselekvőképességgel nem vagy részleges cselekvőképességgel rendelkező személy vagy a gyám által a gyámbíróság jóváhagyása nélkül jön létre.
A cselekvőképesség nélküli, vagy részleges cselekvőképességgel rendelkező kiskorú vagy bírósági tilalom alá helyezett személy saját maga is felvetheti a jogügylet részleges semmisségét, saját állapotára hivatkozva.
A nagykorúságot elért személy a kiskorúsága ideje alatt egyedül, a törvényes képviselő hiányában, vagy annak beleegyezése nélkül kötött jogügyleteket saját maga megerősítheti.
Kérdésekkel vagy hozzáfűznivalókkal forduljanak alulírotthoz a következő e-mail címen: mhistvan@gmail.com
