A jogképesség és cselekvőképesség az új polgári törvénykönyv értelmében

Az új polgári törvénykönyv (Ptk.) előírásai részben módosultak a személy jogképességét és cselekvőképességét illetően.

A magánszemély jogképessége (capacitate de folosinţă) azt jelenti, hogy polgári jogai és kötelességei vannak. 

A jogképességet a személy a születésekor nyeri el. Ugyanakkor jogképessége van a meg nem született gyermeknek is.

A cselekvőképesség (capacitate de exerciţiu) a személyt jogügyletek kötésére hatalmazza fel, más szóval a szerződőképességet jelenti.

Az emberek cselekvőképességük szerint három csoportba sorolhatók: cselekvőképesség nélküliek, részleges cselekvőképességgel rendelkezők, illetve teljes cselekvőképességgel rendelkező személyek.

A 14 évet be nem töltött kiskorúak, illetve a bírósági tilalom alatt lévő személyek, kortól függetlenül, nem rendelkeznek cselekvőképességgel.

Az ebbe a kategóriába tartozó személyek jogügyleteit törvényes képviselőik kötik meg, az előbbiek nevében. Ám ezek a személyek saját nevükben is köthetnek olyan jogügyleteket, amelyeket a törvény külön előír, illetve a javaik megőrzését követő és ugyanakkor kis értékű ügyletekben is rendelkezhetnek (például szokásos javak vásárlása).

Azoknál a jogügyleteknél, amelyeket a kiskorúak saját maguk is megköthetnek, a szabály szerint azok törvényes képviselői is eljárhatnak az előbbiek érdekében.

Részleges cselekvőképességről a 14 évet betöltött kiskorú esetében beszélünk.

Ezeknek a személyeknek az esetében a jogügyletek megkötése a szülők vagy gyám (tutore) beleegyezésével, illetve a törvény által előírt esetekben a gyámhatóság (instanţa de tutelă) jóváhagyásával történik. Ez utóbbi kitétel eljárási szempontból újdonság, mivel az új Ptk. érvénybe lépése pillanatáig az ilyen jellegű jóváhagyások a polgármesteri hivatalokon belül működő gyámhivatalok hatáskörébe tartoztak.

Ennek ellenére, mint a cselekvőképességgel nem rendelkező személyek esetében, a 14 évet betöltött kiskorúak a javaik megőrzését követő, vagy igazgató jogügyletekben és ugyanakkor a kis értékű ügyletekben is eljárhatnak. Az Ptk. olyan  új előírást is tartalmaz, mely szerint megalapozott esetekben a gyámhatóság teljes cselekvőképességet állapíthat meg 16 évet betöltött kiskorúaknál is. Ilyenkor a gyám-hatóság köteles a szülőket, vagy gyámot kihallgatni, valamint belátása szerint a családi tanács (consiliu de familie) véleményét kikérni.

A teljes cselekvőképesség elnyerése a nagykorúság következménye, a 18. életév betöltésekor. Ugyanakkor, a törvény szerint, a házasságot kötő kiskorú teljes cselekvőképességet nyer. Amennyiben az ilyen házasságot, bármilyen okból, semmisnek nyilvánítják, a jóhiszemű kiskorú házastárs megőrzi teljes cselekvőképességét.

A törvény megtámadással érvényesíthető semmisséggel (nulitate relativă) bünteti azoknak a jogügyleteknek a megkötését, amelyek egy cselekvőképesség nélküli, vagy részleges cselekvőképességgel rendelkező személy, vagy a gyám által, a gyámhatóság jóváhagyása nélkül valósulnak meg.

A cselekvőképesség nélküli, vagy részleges cselekvőképességgel rendelkező kiskorú, vagy bírósági tilalom alá helyezett személy saját maga is felvetheti a jogügylet megtámadással érvényesíthető semmisségét, saját állapotára hivatkozva.

A nagykorúságot elért személy a kiskorúsága ideje alatt egyedül, a törvényes képviselő hiányában, vagy annak beleegyezése nélkül kötött jogügyleteket saját maga megerősítheti.

Kérdésekkel vagy hozzáfűznivalókkal forduljanak alulírotthoz a következő e-mail címen: mhistvan@gmail.com