A jogtalan elítélés valamint a törvénytelen letartóztatás áldozatainak kártérítési jogosultságáról
A büntető törvénykönyv előírásai értelmében minden olyan személy, aki jogtalan elítélés, törvénytelen letartóztatás, illetve fogva tartás vagy egyéb szabadságkorlátozás szenvedő alanya volt, a keletkezett anyagi és morális károk megtérítésére jogosult.
A büntető törvénykönyv előírásai értelmében minden olyan személy, aki jogtalan elítélés, törvénytelen letartóztatás, illetve fogva tartás vagy egyéb szabadságkorlátozás szenvedő alanya volt, a keletkezett anyagi és morális károk megtérítésére jogosult.
A törvény ugyanakkor felsorolja mindazokat az eseteket, amelyekben a károsult személy pénzbeli kártérítésben részesülhet az állam részéről. Ezek az esetek két csoportba sorolhatók, annak függvényében, hogy a szabadságvesztés a bűnügyi nyomozás (24 órás fogva tartás, illetve előzetes letartóztatás, a helység valamint az ország elhagyásának tilalma) alatt történt, vagy egy végleges határozat által elrendelt börtönbüntetés alkalmazása révén.
A bűnügyi nyomozás alatt elrendelt szabadságmegfosztó vagy szabadságszűkítő intézkedések esetében a következő esetekben van joga az áldozatnak kártérítést igényelni:
– ha az ügyész elrendeli a szabadságmegfosztó vagy szabadságszűkítő intézkedések visszavonását;
– ha az ügyész elrendeli az illető személlyel szemben a nyomozás megszüntetetését (mindazokban az esetekben, amelyekben bebizonyosodik, hogy ugyanaz a tettes ugyanazért a cselekedetért már el volt ítélve, vagy időközben megszűnt a cselekedet büntethetősége);
– ha a bíróság a nyomozás alatt elrendeli a szabadságmegfosztó vagy szabadságszűkítő intézkedések visszavonását;
– ha a bíróság végleges határozattal felmenti a terheltet, vagy elrendeli a bűnügyi eljárás megszüntetését, mivel bebizonyosodott, hogy ugyanaz a tettes ugyanazért a cselekedetért már el volt ítélve.
A második csoportba tartoznak az olyan esetek, amelyekben a jogtalan vagy törvénytelen szabadságfosztási, illetve szabadságszűkítési intézkedés áldozatát ügyének újratárgyalásakor végleges határozat felmenti a vádak alól, és megsemmisíti az előbbi ítéletet.
Azoknak a személyeknek is van joguk kártérítést igényelni, akiknek a büntetése elévült, vagy időközben megszűnt a cselekedet büntethetősége, valamint közkegyelemben részesültek.
A kártérítés összegének meghatározásakor a következő tényezők vehetők figyelembe: a szabadságvesztés, illetve szabadságszűkítés időtartama, az áldozat által elszenvedett anyagi és morális károk, valamint ezek kihatása az áldozat családjára. A kártérítés mennyiségét egyéb körülmények is befolyásolhatják. Éspedig: az áldozat felgyűlt tartozásai, az abbahagyott munkából fakadó jövedelemcsökkenés, az elmaradt munkarégiség.
A törvény előírásai értelmében a kártérítési kérést a jogtalan vagy törvénytelen intézkedés áldozata nyújthatja be. Abban az esetben, ha az áldozat már elhunyt, kártérítést igényelhetnek a kárvallott eltartásában lévő személyek is.
A kereset benyújtásának határideje 18 hónap a bírósági határozat, valamint az ügyészi rendelet véglegessé válásától számítva.
A kártérítési kérés letárgyalására az a megyei törvényszék illetékes, amelynek hatáskörébe esik a kérvényező lakhelye. A tárgyalás a polgárjogi eljárás szabályai szerint történik.
A büntető törvénykönyv előírásai értelmében mindazokban az esetekben, amelyekben a kártérítési kérést jóváhagyták, az elrendelt kártérítés összegének visszaszerzése érdekében az állam köteles a mulasztást vagy tévedést elkövető személy (rendőr, ügyész, bíró) ellen eljárni.
Kérdésekkel vagy hozzáfűzésekkel forduljanak alulírotthoz a következő e-mail címen: mhistvan@gmail.com
