Jól jött a Szigeti veszedelem

Szerdán reggel az anyanyelvi vizsgával folytatódott az érettségi. Maros megyében a magyar nyelvű megmérettetésre 968, a német nyelvűre 57 diák iratkozott be. A magyar tagozaton végzett diákok közül 12-en nem jelentek meg az írásbelin, a német tagozatosok közül senki sem hiányzott. Csalási kísérlet miatt a szovátai vizsgaközpontból zártak ki egy diákot – nyilatkozta Illés Ildikó megyei főtanfelügyelő-helyettes.

Az írásbeli lejárta után humán és reál szakos diákokat kérdeztünk a feladatok nehézségéről, illetve saját teljesítményükről.

A humán szakon végzett diákok első tételként Radnóti Miklós Erőltetett menet című költeményét kapták, a reál szakosoknak a Fa leszek, ha… című Petőfi-verssel kellett dolgozniuk, egyebek mellett az alkotás témájának, a vershelyzetnek, a dal műfaji jellemzőinek a meghatározását várták tőlük. Második tételként humán szakon a játékról, reálon az illemről szóló tényközlő szöveg szerepelt. A szöveghez kapcsolódó kérdések megválaszolása után egy-egy rövid fogalmazást is kellett írniuk a vizsgázóknak (a humán szakosok esetében a gyermekjáték problémamegoldó sajátosságára vonatkozó utolsó mondat mellett vagy ellen kellett érvelni). A harmadik tétel mind a humán, mind a reál szakosoknak Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposza volt.

Két, a Marosvásárhelyi Református Kollégiumban végzett diáklány szerint a második feladatsor volt a legkönnyebb, a barokk eposz azonban megizzasztotta őket. Azt is elárulták, hogy egyikük a Szent Margit-legendáról, másikuk Kármán József Fanni hagyományai című regényéről írt volna szívesebben.

A megkérdezett bolyais diákok viszont éppen a Zrínyi-műnek örültek. 

– A Petőfi-vers meglepett, nem számítottam rá. De ha jól meggondoljuk, igazán semmire sem számítottam. Egészében véve könnyűnek találtam a magyar írásbelit, és ha többet készülök rá, bizonyára jobban megy – összegzett egy reál szakot végzett fiatalember, akitől azt is megtudtuk, hogy tulajdonképpen csak az írásbelik előtti utolsó héten készült erre a megmérettetésre, többnyire a költők életrajzát és a stílusirányzatokat nézte át.

– A román vagy az anyanyelvi vizsgát érezted nehezebbnek? – kérdeztük ugyanezt az érettségizőt.

– Nehéz a kettőt összehasonlítani, a követelményrendszer ugyanis nagyban különbözik. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a magyar irodalmi kánon másképp működik, mint a román. A román írásbelire jelentősen többet készültem, és megerőltetőbbnek is éreztem a vizsgát, magyarból viszont szerteágazóbb volt a tananyag. Ami azt illeti, ettől a vizsgától jobban féltem.

Egy társadalomtudomány–intenzív angol szakot végzett bolyais lány szintén az első feladatsort, a Radnóti-verset érezte nagyobb kihívásnak.

– Tudtam, hogy első tételként ismeretlen művet kapunk, és úgy is volt. A Zrínyi-műnek viszont örültem. Ami azt illeti, könnyebb volt a vizsga, mint amire számítottam. Pont úgy volt jó, ahogy volt – jegyezte meg. Reál, természettudomány–intenzív angol szakot végzett barátnője szintén az első tétellel, a Petőfi-verssel küzdött meg a legkönnyebben.

– A helyzeten sokat segített az, hogy a követelmények nem voltak túl bonyolultak, és ismertem már a verset. Úgy gondolom, igazán hálásak lehetünk a magyartanárnőnknek, aki a középiskolai évek alatt, különösen pedig tizenkettedikben rengeteg lírai alkotással megismertetett. A legtöbb időt és energiát szinte valamennyien a román vizsgára való felkészülésre fordítottuk, reggeltől estig ezzel telt a napunk, a magyarra pedig alig egy-két hetet szántunk. Ha a négy év alatt a tanáraink nem alapozták volna meg a magyar irodalmi tudásunkat, most aligha boldogultunk volna – tette hozzá az érettségiző.

Ma a szaknak megfelelő kötelező tantárggyal folytatódik, pénteken pedig a választott tantárggyal zárul a próbatételek sora. Az ideiglenes vizsgajegyeket július 5-én, jövő szerdán, a fellebbezések utáni végső eredményeket 10-én hozzák nyilvánosságra.