Jövőre is kiemelten támogatja a magyar kormány a külhoni vállalkozókat
2019-ben kiemelt összeggel folytatódnak a külhoni magyar régiókban beindított gazdaságfejlesztési programok.
2019-ben kiemelt összeggel folytatódnak a külhoni magyar régiókban beindított gazdaságfejlesztési programok – jelentette ki Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára múlt kedden, a Gombaszögi Nyári Táborban rendezett fórumon.
Az új magyar kormány nemzetpolitikai céljai címet viselő fórumra azután került sor, hogy Szilágyi Péter kedden ünnepélyesen megnyitotta a felvidéki magyar fiatalok legrégebbi hagyományokra visszatekintő nyári rendezvényét. A fórumon a helyettes államtitkár Kántor Zoltánnal, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatójával és Mózes Szabolccsal, a Pozsonyi Magyar Szakkollégium igazgatójával beszélgetett a magyar kormány nemzetpolitikájának eddigi eredményeiről és jövőbeli célkitűzéseiről.
Szilágyi Péter a fórumon felidézte a magyar kormány nemzetpolitikája elmúlt néhány évének főbb állomásait, rámutatva: 2010-ben gyakorlatilag a nulláról kellett elkezdeni a nemzetpolitika felépítését. Elmondta: a nemzetpolitika főbb célkitűzései – az identitáserősítés és a külhoni magyarok szülőföldön való boldogulásának elősegítése – 2010 óta alapvetően nem változtak, 2014-ben viszont a nemzetpolitikában ráerősítettek a gazdasági jellegű támogatásokra.
Elmondta azt is, hogy a magyar kormány e tekintetben két nagy programot hirdetett meg, az egyik a nemzetpolitikai államtitkárság programja, a másik a kormány önálló nagy gazdasági fejlesztési programja. Hozzátette: ezeket az elsődlegesen kis- és középvállalkozókat célzó gazdaságfejlesztési programokat 2019-ben kiemelt összeggel folytatják. Megjegyezte: bár a pontos összeg még nem ismert, azt már tudni lehet, hogy erre a célra a 2019-es évre többet különítettek el, mint az eddigi évek programjaira összesen.
Kántor Zoltán a külhoni magyar közösségek megerősítésének fontosságáról szólva elmondta: a kisebbségben élő közösségek többségében a statisztikák azt mutatják, hogy folyamatosan csökken a közösség tagjainak száma, s csak két olyan kisebbségen élő közösség van Európában, ahol népességnövekedésről lehet beszélni, s ezek mindkét esetben autonómiában élő közösségek. Rámutatott: évente megközelítőleg tíz százalékkal csökken a külhoni magyarság lélekszáma, és ebben a folyamatban a legerősebb hatású az asszimiláció, illetve a kivándorlás. (MTI)
