A szállítási minisztérium illetékesei szerint jövőben tízszer annyi autópályát adnak használatba, mint idén, és az idei útépítési előkészületek gyümölcse 2019-ben érik be. Ez lesz a csúcsév az útinfrastruktúra fejlesztése szempontjából – mondják.
Máris írjuk: idén 15,4 kilométer autósztrádát adtak át a forgalomnak, ennek legalább százszorosát tudnám elképzelni csúcsteljesítményként. Sajnos ennyire aztán végképp nincs pénz…
Több tárcavezető, hivatalvezető leváltása mellett sem tudtak kiemelkedő eredményt elérni sztrádaügyben. A legutóbbi szállítási miniszter, Răzvan Cuc ugyan „túlélte” az ellenzék által kezdeményezett bizalmatlansági indítványt, október közepén mégis lemondott. A helyébe kinevezett tárcavezető első intézkedésként menesztette a Román Vasúti Társaság (CFR) vezetőjét a vasúti közlekedésben tapasztalt szervezetlenség miatt, majd az útépítés kapcsán szinte csodákat ígér jövőre.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a használatba adott 15 kilométer sztráda mellett még van 9 kilométernyi „átvett” útszakasz, illetve 54 kilométer megépített autópálya. Bár elkészült szakaszokról van szó, a munkát nem veheti át a megrendelő, csak a teljes beruházás megvalósulása után, ez pedig a kivitelezők elégedetlenségét váltotta ki. Történt ugyanis, hogy a nagy sebtében megnyitott sztrádaszakaszok burkolata megszakadt, járhatatlanná váltak, így aztán a kormány bekeményített. Az is érdekes, hogy a megépített sztrádaszakaszok leginkább Szeben, Déva körül találhatók, az A3-as észak-erdélyi autópálya kényes szakaszai továbbra is csak az ígéretek kategóriába tartoznak.
De már eljutottunk oda, hogy 748 (!) kilométernyi gyorsforgalmi úttal rendelkezik az ország, idén pedig 4 milliárd euró értékben hirdettek meg versenytárgyalást utak tervezésére. Erre mondja azt a szaktárca, hogy a tervekkel felkészült, és 2018-tól látványos beruházások indulnak meg. Nemcsak autópálya, a városi terelőutak esetében is ígérnek pénzt a munkálatokra, a vasúti közlekedést is fejleszteni fogják. A CFR „rákattant” az ügyre, idén 48 munkatelepen korszerűsítették a vasúti infrastruktúrát 141 millió lej értékben. Jövőben több mint 2 milliárd euróra pályáznak uniós alapokból újabb projektekre. A CFR különös módon – ismerve az utazási körülményeket, a vonatok állapotát, sebességét (a napi átlagos késés 12500 perc, amit elsősorban a vasúti hálózat rossz állapota okoz) stb. – gazdasági szempontból lendületet vett, állami adósság nélkül zárja az évet. A légi közlekedést sem hagyhatjuk ki: a Tarom állami légitársaságnál idén öt igazgató váltotta egymást, az éves veszteség 207 millió lej körül mozog (majdnem megnégyszereződött 2016-hoz képest).
Hogy az elkövetkező két év valóban a közlekedési infrastruktúra fejlesztésének éve lesz-e, nemcsak nyilatkozati szinten, kiderül majd úgy egy év múlva. Az új év egyelőre számos olyan jogszabályi változással indul, ami befolyásolja a költségvetési bevételeket, és ezzel kapcsolatban egyelőre csak óvatos becslések vannak. Ugyanakkor az uniós alapok lehívásában is jobban jeleskedhetne a kormány, hiszen a beruházások nagy részének költségeit pályázati úton elő lehetne teremteni.
