Kampánytéma

Különösnek tartom, hogy éppen most nyilvánul meg látványosan Azomureş-ügyben a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal és a Maros megyei RMDSZ. Előbbi esetében már volt egy kis előzetes hangulatcsináló. Nemrég Dorin Florea polgármester már jelzett: súlyosan környezetszennyezőnek tartja a kombinátot, lépéseket kell tenni ez ügyben, míg a vállalat tulajdonost nem cserél. Figyelmeztetett, év végéig nagy valószínűséggel ez bekövetkezik, az új tulajdonos pedig nem fogja betartani a régi környezetvédelmi engedélyben vállalt kötelezettségeket.  Miközben az elmúlt időszakban a kombinát jelentősen szennyezte a környezetet, amiért meg is bírságolták, illetve a civil társadalom, a sajtó hangsúlyosan állást foglalt a környezet- és egészségkárosító nagyüzemmel szemben, követelve a szennyezést megállító környezetvédelmi beruházásokat (ilyen értelemben több mint 3000-en írták alá az EU környezetpolitikai biztosához, Karmenu Vellához címzett petíciót),  a tegnapi sajtóban az önkormányzat a városlakók érdekvédelmi őrének nevezi ki magát, nyitott párbeszédre szólítva fel az érdekelteket a kombinát témában. Fel is ajánlja a nagy gyűléstermet a résztvevőknek, akiktől azt várja, hogy őszinte és nyílt párbeszéd során találják meg a város minden lakóját érintő problémára a reális megoldást. 

Tusványoson Brassai Zsombor megyei RMDSZ-elnök egyenesen népszavazást javasol a kombinátkérdésben, közösségi oldalán hangsúlyozva, hogy a vegyi kombinát ügyében jogerővel bíró közösségi véleménynek kell egyértelművé tennie a vásárhelyi polgári társadalom álláspontját.

Úgy gondolom, a közösség véleményére kíváncsi politikusnak számos más eszköze is lehet célja elérésére. A referendumnál sokkal olcsóbb kommunikációs technikák is alkalmasak a közösségi álláspont kiderítésére, kézenfekvő az internet, a petíciók, a tiltakozások stb. Nehezen hiszem el,  hogy a magyar közösség álláspontja a környezetszennyezés ügyében ne volna évek óta eléggé világos! Másrészt kérdéses, hogy a jelenlegi referendumtörvény alapján szervezhető-e népszavazás egy magáncég bezárása céljából, ugyanakkor felmerül a hitelesség, a jogi következmény és nem utolsósorban a költségesség kérdése is. Referendum megszervezéséről beszélni azt követően lehet, ha kellő alapossággal mérlegelték a kérdésfeltevés módját, ugyanakkor figyelembe véve a város nemzetiségi összetételét, érzékenységét a különböző civil témákat illetően, a válaszadás értelmezése is kiemelt fontosságú. A népszavazás emlegetésének akkor van értelme, ha a kezdeményezők biztosak abban, hogy a szavazati joggal rendelkezők legkevesebb 30 százalékát képesek megszólítani, azaz urnákhoz vinni, ellenkező esetben érvénytelen az akció, és kidobott közpénzről van szó. Azt is figyelembe kell venni az Azomureş esetében, hogy az ott dolgozó alkalmazottak ezrei, valamint családtagjaik – egzisztenciális megfontolásból – ellenszavaznának, vagy távol maradnának. 

Summa summárum, nem hiszem, hogy népszavazáson dől el egy sok millió eurós profitot termelő magáncég bezárása (esetleg „háttéranyagnak” fektethető el egy még nem létező környezetvédelmi stratégiához), azt a környezetvédelmi előírások be nem tartása zárhatja be! Arról viszont, hogy milyen mérési eredmények jöttek ki az évek során, hányszor bírságoltak a környezetvédők, miért nem keményítettek be jobban a kombinátnak, legalább egy tevékenység ideiglenes felfüggesztése erejéig, hogyan követik a környezetvédelmi beruházások ütemtervét, hogyan néznek ki a betegségstatisztikák helyi szinten – nagy a csend. A politikum az elmúlt évek során azt kellett volna buzgón „kiharcolja”, hogy szigorú törvényekkel kényszerítsék a  kombinát típusú üzemeket a környezeti károkozás megszüntetésére, helyben adózzanak a nagyüzemek is, hogy a nyereségük, esetleg a befizetett adó  bizonyos százalékát kötelező módon a környezetükben élők egészségügyi ellátásának javítására fordítsák. 

Jó kis kampánytéma az Azomureş, nemde?