Kapós a szakma a fiatalok körében

Szombaton Csíkfalván, a Csegej dűlő 3 hektáros parcelláján kilencedik alkalommal szervezte meg a Csíkfalvi Polgármesteri Hivatal és a Megyei Mezőgazdasági Kamara a nyárádmenti szántóversenyt. 14 versenyző 12 traktorral állt rajthoz.

Fotó: Iszlai Anna

Szombaton Csíkfalván, a Csegej dűlő 3 hektáros parcelláján kilencedik alkalommal szervezte meg a Csíkfalvi Polgármesteri Hivatal és a Megyei Mezőgazdasági Kamara a nyárádmenti szántóversenyt. 14 versenyző 12 traktorral állt rajthoz.
A megnyitón Ileana Guşatu, a Megyei Mezőgazdasági Kamara igazgatója elmondta, hogy az intézmény alkalmazottai, a helybeli mezőgépészek büszkék lehetnek a rendezvényre, mert tudomásuk szerint nemhogy a megyében, de az országban is csak a Nyárádmentén zajlik ilyen szakmai megmérettetés. A vetőszántás a növénytermesztésben az egyik legfontosabb munkafolyamat. Ha a kellő technológiát alkalmazzák, a vetőszántással meg lehet alapozni a jövőbeni jó terméshozamokat. Éppen azért, mert a vetőszántás a növénytermesztés alapművelete, a Megyei Mezőgazdasági Kamara az elmúlt évek során is támogatta a rendezvények megszervezését. Idén is, a magánvállalkozók mellett, a kamara a legnagyobb anyagi támogatója a szántóversenynek – a szombati rendezvényre 1000 lejt adtak –, amiből fedezték a díjakat. Végül megköszönte Fábián Attila a mezőgazdasági kamara nyárád-szeredai központja mérnökének kitűnő szervezési tevékenységét.
Balogh István, Csíkfalva polgármestere örömét fejezte ki, hogy a környékbeli települések fiataljainak körében kezd népszerűvé válni a mezőgépészeti szakma. Ez biztató, az idősek van akinek átadják tudásukat, értékeiket, hagyományaikat, egyre több fiatal jelentkezik a megmérettetésre, és már maguk állítják be a munkaszerszámokat, az ekét akár a parcellán belül is. Biztató az is, hogy bár lassan, de fiatalodik a géppark. Látható ez a felsorakoztatott mezőgazdasági erőgépeken is.
Ezek után Papp Imre gépészmérnök, a bírálóbizottság elnöke ismertette a munkavédelmi szabályokat és a verseny nemzetközi szintű kritériumrendszerét. A kritériumrendszer szerint a minőségi vetőszántás szaktudást, körültekintő figyelmet igényel a mezőgépészek részéről. Íme a kritériumok, amelyek alapján pontozták a versenyzőket: kezdő és munkavédelmi barázda, kezdő egyenesség (első menet), szántási mélység (mélység és barázdafenék egyenletessége), szántási szélesség (fogásszélesség), növényi maradványok aláforgatása, barázdacsatlakozás (szántás egyenletessége), talajporhanyítás, aprítás, lazítás, barázdaátfordítás, beszegés, teljesítmény (idő), általános műszaki értékelés (szerszámok élezése, borona használata, állítási lehetőségek). Ezeknek a kritériumoknak a tiszteletben tartásával alakul ki a minőségi vetőszántás.
A verseny elindítása előtt a vadadi Tóth Gyula gazdálkodó 14 éves fia az ekén végezte az utolsó beállításokat. Szabolcs elmondta, hogy a VII. osztályt végezte, osztályában még három tanulót érdekelnek a traktorok. Bár otthon számítógépük van internettel, szabadidejében inkább a traktorral foglalatoskodik. Már szántott egyedül is, édesapja felügyelete mellett, ugyanis a családjuk 10 hektáros területen dolgozik, amelynek felét bérelik. Szóval, ha választani kellene számítógép és traktor között, Szabolcs a traktort választaná, mert érdekli, mert a mezőgépészeti foglalatosságban örömét leli.
A Csegej dűlőben délután 1 óra után a frissen forgatott talaj illata áradt szét. Miután a bírálóbizottság elvégezte a méréseket, a Nyárád melletti árnyékos kirándulóhelyen osztotta ki az okleveleket és az azokkal járó díjakat. Első a sárdi Frunza Raimond fiatal gazda, második a nyárádszeredai Bíró Csongor, harmadik a csíkfalvi Szabó Lajos lett. A legfiatalabb versenyzőt is díjazták, a csíkfalvi 8 éves Szabó Lajos Szabolcsot. A díjazás után Szabó Árpád, a megyei tanács alelnöke – a nyárádmenti szántóversenyek kezdeményezője – gratulált a díjazottaknak, de nem feledkezett meg a jelen lévő veteránokról sem, akiktől a zömében fiatal díjazottak sokat tanultak. Időközben a helyi támogatók közül Fazakas Csaba és Kilyén Csaba üstjeikben elkészítették a bográcsgulyást, biztosítva az ünnepi ebédet.